K-Monitor Adatbázis

Nettó jegyárbevételekkel és különféle megbízásokkal tavaly és idén összesen 118 millió forintot sikerült a Pécsi Országos Színházi Találkozót szervező POSZF-nak egy olyan cégbe átpumpálnia, melyet 2017-ben alapítottak a POSZF vezetői. A Transparency International Magyarország szerint ez eléggé aggályos.

Akár milliókat is elkérhet az állam a nyilvánosságra tartozó adatokért. Évről évre egyre nehezebb követni a közpénz útját. Közérdekűadat-igénylés, hatósági vizsgálat, bíróság: mit tehetünk, hogy átláthatóbb legyen a rendszer?

Mármint 2017-ig. Ezt az MTVA adta ki az LMP-s politikusok hosszas adatigénylés-kálváriája végén. Naná, hogy nem saját jószántából. Demeter Márta országgyűlési képviselő jogerősen közadatpert nyert a közmédia ellen.

Bár a törvény előírások szerint már több mint négy hónapja valamennyi magyarországi cégnek nyilvánosságra kellett volna hozni a 2017-es beszámolóját, a tavalyi vizes világbajnokságot szervező vállalat ezt még mindig nem tette meg. Sőt, a Bp2017 Nonprofit Kft. még a közérdekű adatigénylésünkre sem küldte meg azokat az iratokat, amelyekből kiderülne, hogyan gazdálkodott az előző évben.

A kormánykedvenc zsidó kisegyház, az EMIH, és az úgyszintén NER-favorizált katolikus Szeged-Csanádi Egyházmegye is lehajolt az apróért, amennyiben pályáztak és el is nyertek közel 50 milliós tételt az EFOP-transznacionális együttműködés című uniós forrásból. A kedvezményezettek zöme azonban jobbára ismeretlen civil szervezet, közülük heti Korrupcióinfóján a Zombai Romákért Egyesületet emelte ki Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő.

Meg nem erősített hírek szerint 60-80 millióba került volna a telepítés és a fenntartás, amit senki nem akart megfizetni. Aztán történt valami, mert mégiscsak megépült a híd, csak nem Girincsen, hanem a jobb közlekedési adottságokkal rendelkező Körömben. A történet ismerősei szerint a változás mögött az áll, hogy a tervezés idején még fideszes jelölt Koncz Ferencet időközben megválasztották képviselőnek, ráadásul új emberek kerültek döntési pozícióba a Honvédelmi Minisztériumban is.

Azért nem sért törvényt a Pénzügyminisztérium, mert nem tart be egy másik jogszabályt. Legalábbis ezzel az indoklással állították le a tao-nyomozást.

23 megyei jogú város és a főváros polgármesterének vagyonnyilatkozatát próbáltuk megismerni, az eredmény minimum vegyes: 8 városvezető, továbbá a budapesti főpolgármester önként és azonnal, további 11 városvezető az erre irányuló adatigénylésre nyilvánosságra hozta a vagyonnyilatkozatát. Négyen azonban megnehezítik vagy lehetetlenné teszik a megismerését, Dunaújvárosban egyenesen a bolondját járatják az adatigénylővel. Teszteltük a megyei jogú városok polgármesteri hivatalait: meghökkentő, hogy mennyire eltérően értelmezik az erre vonatkozó törvényt.

Adatigénylésben kértük ki a Miniszterelnökségtől a két ingatlan értékbecslését és adásvételi szerződését. Az iratokból az derül ki, hogy az állam 3-3 milliárd forintot fizetett a két épületért, amelyeket elővásárlási jog segítségével szerzett meg.

Egy történet, ami kicsiben megmutatja, mi a baj a százmilliárdokat megmozgató tao-rendszerrel. Hogyan nyúlhatják le a pénzt a helyi haszonlesők, hogyan huny szemet efölött az MLSZ és miként vágja haza egy kisváros sportját az, aminek segítenie kellene.