K-Monitor Adatbázis

Gyál nemrégiben kiadta az adatigénylésünkre az Európai Unió csalás elleni hivatalától kapott levelet, melyben az OLAF azt összegezte, hogy milyen furcsaságokat talált a város közvilágítási projektjének vizsgálata során. Korábban kérdéseket küldtünk az önkormányzatnak, most közzétesszük az előző cikkünk megjelenése után kapott válaszokat.

Ki kell adnia az MTVA-nak a bérlői listáját, és arra is válaszolnia kell, használ-e az orosz propagandatévé, a Russia Today olyan helyiséget, ami a magyar köztévé tulajdonában van. Ez az elsőfokú ítélet született Demeter Márta LMP-s országgyűlési képviselő vs MTVA adatperben.

Felkérte a Fővárosi Közgyűlés Tarlós István főpolgármestert arra, hogy kikérje a „Budapest Szíve” programmal kapcsolatos Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jelentést.

Titkosította a kormány azt a 2016 decemberében készült anyagot, amiben egy, az uniós pályázati pénzek felhasználását ellenőrző szervezet vizsgálta a kalocsai közvilágítási projektet – amit hogy, hogy nem az Elios Innovatív Zrt. nyert meg.

Nagy meglepetés az alperes EMIH-et sem érhette azzal, hogy a Fővárosi Törvényszék csütörtökön kihirdetett első fokú ítéletében kötelezte a Hitközséget, hogy 15 napon belül és költségtérítés felszámítás nélkül adja ki a magyar állami, uniós vagy önkormányzati forrásból származó támogatások alapadatait, úgymint a támogatás összege, célja, ideje és forrása.

Kétszeresen is jól jár a főváros közbeszerzési cégének versenyeztetés nélkül elkölthető keretével a kormányfő ügyvédje, a Fidesz képviselőjelöltje.

Hegedűs Zsuzsa 2010-ben nagy tervekkel és komoly állami pénzek birtokában indította el alapítványát. Az egykori szociológus a legszegényebb családokat akarta önellátó élelmiszertermelésre megtanítani. A célokból mára alig maradt valami, viszont az alapítvány egy kisebb vagyont költött magára. Megpróbáltuk kiszámolni, mennyit és mire.

Hatalmas pénzeket szór el a kormány a határvédelemre hivatkozva, és egy jogszabály lehetővé teszi, hogy közbeszerzés nélkül vásároljon eszközöket, szolgáltatásokat. Csak a rendőrség 100 milliárd forintnál is többet költött el így, ráadásul nem mindig egyértelmű, hogy tényleg a menekülthelyzet indokolta-e az adott beruházást.

Hatalmas pénzeket szór el a kormány a határvédelemre hivatkozva, és egy jogszabály lehetővé teszi, hogy közbeszerzés nélkül vásároljon eszközöket, szolgáltatásokat. Csak a rendőrség 100 milliárd forintnál is többet költött el így, ráadásul nem mindig egyértelmű, hogy tényleg a menekülthelyzet indokolta-e az adott beruházást.