K-Monitor Adatbázis

Nem kérhet több százezer forintot, hanem ingyen kell kiadnia a Nemzetgazdasági Minisztériumnak, hogy milyen szervezeteket mennyivel támogatott a miniszteri keretből. A bíróság szerint saját maguk is hiteltelenítik állításaikat.

Több mint fél évvel a letelepedési kötvényprogram felfüggesztését követően közölte a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (BMH) a végleges adatokat. Ezek szerint 6538 külföldi személy kapott letelepedési engedélyt befektetőként és további 47 fő tartózkodási engedélyt, vagyis ennyien nem éltek a lehetőséggel, és nem váltották át a tartózkodási engedélyt letelepedési engedélyre – válaszolta a BMH a Lánchíd Rádió közérdekűadatigénylésére. Összesen tehát 6585 külföldi vett részt a programban. Családegyesítés címszó alatt további 13 300 bevándorló kapott magyar letelepedési engedélyt.

Vagyis pénzért sem. Az LMP-s képviselő adatigényléséért felszámolt díjat beszedte a gazdasági tárca, de a kérdéseket csak részben válaszolta meg. Hadházy Ákost az érdekelte, hogy nyerhetett három cég is uniós pénzt ingatlana bérbeadására, és miért nincs az adott telkeken nyoma érdemi tevékenységnek.

A kormány 2016-os kvóta-népszavazási kommunikációjának részeként bonyolították le a vidéki közlekedési központok és a Volánbusz Zrt. buszain futó “vidéki jármű” kampányt. Az alig kéthetes reklámmegjelenés során a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda nettó 80 millió forintot buszoztatott meg. Megszereztük a kampány hivatalos dokumentációját, ami alapján könnyen lehet, hogy ennek az összegnek több mint a felét feleslegesen költötték el, csak a nyomdai munkára mintegy 27 millió forintos túlszámlázás történhetett. Bár nem milliárdos tételekről van szó, az ügy mégis tanulságos: egyrészt betekintést enged a keretszerződéseken belüli, egyedi megrendelések világába, másrészt bizonyítékokkal szolgál a Kabinetiroda hanyagságára, valamint a közbeszerzés nyertesei által a valós munka ellenértékén felül szerzett milliókra.

Nem árulta el a parlamentben hétfőn Lázár János, hogy mennyi pénzt kapott a propaganda minisztériumtól az offshore hátterű Odex Kft, amely cég a Volánbuszokra kihelyezett kormányzati hirdetéseket menedzselte.

Több tízmillió forint mögé rejtene törvénysértéseket a külügy: a külképviseletek ugyanis számos alkalommal nem a jogszabályokat betartva szerződtek külföldi cégekkel. A jövőben azonban bármilyen vállalkozással összeállhatnak, és ez óriási nemzetbiztonsági kockázatot jelent.

Nagyon titkolták a „Volán-társaságok”, hogy a kvótakampányban egy luxemburgi cégen keresztül kaptak hirdetéseket a Miniszterelnöki Kabinetirodától. Hallgattak a kedvezményről is.

Hadházy Ákos, az LMP társelnöke az állami szoftvercégtől kéri közérdekű adatigénylésben a Soros-terves nemzeti konzultáció számítógépes felületének elkészítésére vonatkozó szerződést. Szigetvári Viktor, az Együtt választmányi elnöke pedig a belügytől és a Postától azt, hogy mennyi „bélyeget” fizettek a konzultálók helyett. Vagyis hányan lehettek, akik tényleg részt vettek a legújabb kormányzati harcikedv-fenntartó akcióban. A fideszes és kormányzati milliós számokat a politikusok kamunak tartják.

A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság évi 120 millió forintért rendel újságokat a minisztériumok részére. A listán bulvár- és sportlapok is szerepelnek, de nem is ez az igazán érdekes, hanem az, ahogy a KEF húzta az időt a vonatkozó adatigénylésünk megválaszolásával.

Új szintre emelte a közérdekű adatok kiadásának megnehezítését a Nógrád Megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (NMRVA). A közpénzekből, a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány országos hálózatának tagjaként működő szervezethez a 10 millió forintig terjedő mikrohitel program kapcsán fordult a Jobbik alelnöke, hogy a nyilvánosság megtudhassa, kik és milyen szempontok alapján kapták meg a kedvezményes kamattal támogatott hitelt.