K-Monitor Adatbázis

Meghallgatást tartott pénteken Genfben az Aarhusi Egyezmény Jogkövetési Bizottsága a paksi bővítésről az Energiaklub és a Greenpeace beadványa alapján, amely szerint a kormány megsértette az egyezményt a beruházáshoz kapcsolódó közérdekű információk eltitkolásával.

A Fővárosi Törvényszék augusztus 28-án kelt elsőfokú ítéletében kimondta: az egyetemnek ki kell adnia az adatokat.

Legfeljebb 10 ezer forintot kérhetnének a közfeladatot ellátó szervek a közérdekűadat-igénylés teljesítéséért egy, a kormányzati portálon megjelent tervezet szerint, színes másolat esetén oldalanként legfeljebb 25, fekete-fehér másolat esetén 5 forint kérhető, optikai adathordozón igényelt másolatért pedig 580 forintot lehetne fizetni.

Félmilliárd forinttal támogatja az Új Nemzedék Központ (ÚNK) Kft.-t az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) – derül ki a tárca honlapjáról. E szerint 170 millió forintot a cég idei évi működésének támogatására kapnak, 56 milliót kiegészítő támogatásként, 300 milliót pedig „a társaság 2013. november 1. óta felhalmozott adósságának és likviditási problémáinak rendezésére”. Mindez azért különös, mivel a kft., amelyet 2011-ben jelöltek ki az Új nemzedék jövőjéért program megvalósítására, már hárommilliárd forintnyi uniós támogatást kapott, amit a jelek szerint nemcsak teljesen felélt, hanem jelentősen el is adósodott. Kerestük az ügyben az Emmit és az ÚNK-t, ám napokkal ezelőtt feltett kérdéseinkre lapzártánkig nem kaptunk választ.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hivatala felszólította a Magyar Olimpiai Bizottságot, hogy küldje meg a 2024-es budapesti olimpiai pályázat megvalósíthatósági tanulmányát. A MOB szerintük "a pontosan és egyértelműen megfogalmazott adatigénylést kiforgatva értelmezte, ezzel is késleltetve a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok nyilvánosságra hozatalát".

Alaposan kiosztotta az adatvédelmi hatóság a Magyar Olimpiai Bizottságot (MOB), amely úgy vélte, nem számít közérdekűnek a 2024-es ötkarikás pályázat megvalósíthatósági tanulmánya. A MOB kiforgatva értelmezte az adatigénylést, ki kell adnia a tanulmányt – derül ki Péterfalvi Attila állásfoglalásából.

A Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt.-t pár éve azért hozták létre, hogy a Szijjártó Péter által felügyelt állami külkereskedelem központjait, az ún. kereskedőházakat működtesse. A többségi tulajdonosa a magyar állam, a tulajdonosi jogokat Szijjártó Péter gyakorolja. A társaságba az állam több milliárd forinttal szállt be. Tavalyelőtt 132 millió forint, tavaly közel 2,4 milliárd forint veszteséget produkált, de azt sem hajlandók elárulni, hogy mennyi pénzt fizetnek a munkavállalóiknak, vagy mennyit költenek kocsira és mobilszámlára. Hatósághoz fordultunk az ügyben.

Csaknem 10 millió forintot kellene adnia a kikért adatokért Sallai R. Benedeknek.

Nettó 7,77, vagyis bruttó közel 10 millió forintot kellene a nemrég elfogadott információs törvény alapján fizetnie az LMP-s Sallai R. Benedeknek, aki közadatkéréssel fordult a Nemzeti Földalaphoz a földpályázatok ügyében.

Aláírta Áder János a közérdekű adatigénylés korlátozásáról szóló törvénymódosítást – a köztársasági elnök döntése nem lepte meg a jogvédőket. A Transparency International jogi vezetője az ATV Startban azt mondta, nem bíztak abban, hogy a törvény ebben a fázisban elbukik, ez inkább csak egy próbálkozás volt, amolyan feljegyzés az utókor számára, hogy „mi ezt is megtettük”.