K-Monitor Adatbázis

Újabb területeket vett el a kormány Gödtől a Samsung-beruházás érdekében. A december végén közzétett rendeletek szerint transzformátorállomás, munkásszálló és újabb, „jelentős környezeti hatású” létesítmény építhető a 420 hektárra kibővített különleges gazdasági övezetben. Emellett a Samsung-gyár területén 10 százalékkal megemelték a beépítési arányt, és az új ipari park kedvéért kivágnak egy 8300 négyzetméteres erdőt is.

Szél Bernadett épp ezzel kapcsolatban fordult a kormányhoz adatigényléssel, amire a Miniszterelnöki Kormányiroda adott választ. Pontosabban, nem adott, mivel állítása szerint a kormány ugyan tárgyalt már az ügyről, de döntés nem született, az erről szóló anyag pedig döntés-előkészítő adatnak minősül, ezért titkos. Méghozzá 10 évre. Vagyis a magyar lakosság nem tudhatja meg, mi lesz a sorsa a szebb napokat is megélt Velencei-tónak.

A szakmai érveket figyelmen kívül hagyja, és nem veszi komolyan az Orbán-kormány a bővítés során a reaktorok temperálásának kérdését. Ez még a környezeti hatástanulmány szerint is gondot okozhat. Pedig miután a bővítés egyik legnagyobb technológiai és biztonsági kockázata a hűtés, igen aggályos, hogy épp ezen területen látszik feltűnően tanácstalannak a két illetékes atomcég.

Meghallgatást tartott pénteken Genfben az Aarhusi Egyezmény Jogkövetési Bizottsága a paksi bővítésről az Energiaklub és a Greenpeace beadványa alapján, amely szerint a kormány megsértette az egyezményt a beruházáshoz kapcsolódó közérdekű információk eltitkolásával.

Beváltotta a hozzá fűzött reményeket a közérdekű bejelentések kezelésének 2014 elején bevezetett rendszere.