K-Monitor Adatbázis

Adatigénylésünkre Miskolc és Tamási is kiadta az EU csalás elleni ügynökségétől Elios-ügyben kapott levelet a közvilágítási projektek vizsgálata során feltárt visszásságokról. Kecskemét és Keszthely a folyamatban lévő nyomozásra hivatkozva nem adta ki a dokumentumot, Cegléd pedig megkérdezi az OLAF-ot.

Tavaly április óta próbáltuk megtudni, hogy mi lett azzal a pénzzel, amit elvileg a tavalyi budapesti vizes világbajnokság külföldi reklámjaira kellett volna költeni. Hosszas nyomozás után kiderítettük, hogy lényegében egyáltalán nem hirdették az eseményt külföldön.

Gyál nemrégiben kiadta az adatigénylésünkre az Európai Unió csalás elleni hivatalától kapott levelet, melyben az OLAF azt összegezte, hogy milyen furcsaságokat talált a város közvilágítási projektjének vizsgálata során. Korábban kérdéseket küldtünk az önkormányzatnak, most közzétesszük az előző cikkünk megjelenése után kapott válaszokat.

Hatalmas pénzeket szór el a kormány a határvédelemre hivatkozva, és egy jogszabály lehetővé teszi, hogy közbeszerzés nélkül vásároljon eszközöket, szolgáltatásokat. Csak a rendőrség 100 milliárd forintnál is többet költött el így, ráadásul nem mindig egyértelmű, hogy tényleg a menekülthelyzet indokolta-e az adott beruházást.

Hatalmas pénzeket szór el a kormány a határvédelemre hivatkozva, és egy jogszabály lehetővé teszi, hogy közbeszerzés nélkül vásároljon eszközöket, szolgáltatásokat. Csak a rendőrség 100 milliárd forintnál is többet költött el így, ráadásul nem mindig egyértelmű, hogy tényleg a menekülthelyzet indokolta-e az adott beruházást.

Műsorai egy részét az állami médiát évi 80 milliárd forintból előállító MTVA az Antenna Hungária nevű, eddig főként műsorterjesztéssel foglalkozó állami cég közreműködésével gyártja le. A munkákat minden jel szerint nyilvános verseny nélkül kapja meg a cég. Hogy pontosan mennyi pénz folyik így át az MTVA-tól az Antenna Hungáriához, az a két cég között megkötött szerződésekből és azok mellékleteiből derülhetne ki, a műsorgyártásra vonatkozó szerződéseket viszont nem hozták nyilvánosságra. A két cég közötti szerződéseket az MTVA-tól hiába kértük, üzleti titokra hivatkozva nem adták ki azokat. Az adatokért pert indítottunk.

Egy belvárosi bérpalota áráért állítottak fel pár konténert a tranzit zónákban – áradnak a különös tételek, miután Harangozó Tamás fél tucat állami szervből szorította ki a határvédelmi kiadásokat.

A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság évi 120 millió forintért rendel újságokat a minisztériumok részére. A listán bulvár- és sportlapok is szerepelnek, de nem is ez az igazán érdekes, hanem az, ahogy a KEF húzta az időt a vonatkozó adatigénylésünk megválaszolásával.

„Totál hülyeség, nonszensz” – válaszolta Lázár János a 168 Óra kérdésére, igaz-e, hogy a kormányfő vejének üzleti köre valamiképpen az új elektronikus közbeszerzési rendszer üzemeltetésének közelébe, így piaci előnyöket jelentő információk birtokába kerülhet. A miniszter nem is érti a gyanúsítgatást, mondván, ők csak az európai uniós előírásoknak tesznek eleget, az állami tulajdonban lévő online közbeszerzési cég élére pedig tapasztalt vezető kerül.