K-Monitor Adatbázis

Hiába ért véget lassan öt hónapja az 56-os emlékév, Schmidt Mária alapítványa továbbra sem hajlandó elszámolni a kormánytól kapott több mint 15 milliárd forinttal.

Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője adatkérésére válaszként megkapta az Európai Bizottságtól a Paks II. ügyében Magyarország ellen folyt, egy évvel ezelőtt lezárt kötelezettségszegési eljárás dokumentumait. Jávor a 200 oldalnyi szöveget áttanulmányozva arra jutott, hogy tisztán jogilag nem állt volna meg az eljárás lezárása, politikai döntést hozott az Európai Bizottság az ügyben, az alku ára az európai cégek részesedése volt a tortából. A dokumentumok alapján a Politico is megírta a történetet ugyanezzel a konklúzióval.

– A napnál is világosabb, hogy a tao közpénz – fejezte ki egyértelműen lapunk kérdésére Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke szakmai véleményét azzal kapcsolatban, hogy a Kúria szerdai ítéletében helybenhagyta azt a 2017 tavaszán kelt másodfokú bírósági ítéletet, amely arra kötelezte a Nemzetgazdasági Minisztériumot (NGM) és az Emberi Erőforrások Minisztériumát (Emmi), hogy tegyék megismerhetővé: mely cégek és mekkora mértékben adtak taotámogatásokat hazai sportegyesületeknek. A bíróság kimondta, hogy mivel a támogatásokat a cégek az adóalapjukból jóváírhatják – ezért lényegében az az összeg a költségvetésből hiányzik –, a sportegyesületnél megjelenő pénz közpénzként értelmezhető, ezért útja nyilvános kell legyen.

Nyilvánosak a tao-pénzek, az erre vonatkozó adatokat ki kell adni - mondta ki a Kúria szerdán abban a perben, amelyet a Transparency International indított az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Nemzetgazdasági Minisztérium ellen.

Nem tud pontos elszámolást adni a kormány a Brüsszellel kifizettetni kívánt határvédelmi költségekről.

Nem árulja el a kormány, pontosan hogyan állt össze a 270 milliárd forintnyi határvédelmi költség, amelynek felét az Európai Bizottságtól kérné.

Ezt maga Seszták Miklós fejlesztési miniszter nyilatkozta, de a részleteket firtató kérdéseinkre nem kaptunk érdemi választ sem az MNV-től, sem a tornyot felhúzó WHB-tól.

A Volánbusz Zrt. szó szerint azt válaszolta, hogy „társaságunknak nincs szerződése a kérdezett Kft-vel”. A kérdezett Kft. a Vivienvíz kft. volt. Közben a Volánbuszt felügyelő fejlesztési minisztérium nevében Fónagy János államtitkár kiadott egy nagy táblázatot, ami az összes helyközi busztársaság vízbeszállítói szerződéseit tartalmazza, és ebben pedig az áll, hogy a Volánbusz Zrt. 4188 darab félliteres vizet vett a Vivientől, 268 ezer forint + ÁFA értékben.

Az étkezési utalványokból befolyó extraprofit ma már nem a multinacionális vállalatok zsebébe vándorol, hanem a rászorulókat segíti – ezzel magyarázta az Orbán-kormány, hogy miért kellett 2012-ben kiszorítani a külföldi cégeket a több mint 200 milliárdos utalványpiacról. A kormányzati kommunikáció ugyanis akkoriban arról szólt, hogy az Erzsébet-utalványokból befolyó pénzt a szegény gyerekek és családok üdültetésére fordítják.