K-Monitor Adatbázis

Nehezen megmagyarázhatónak tűnik, hogy a Porsche Lízing Kft. miért szállt ki önként egy versenyből, amin ők pályáztak a legolcsóbb árral. Nettó 1,29 milliárdos ajánlatukkal ugyanis behúzhatták volna a közútkezelő flotta-tenderét, ha beadják a kért hiánypótlást. A maximum pár órás papírmunkát azonban a Porsche valamiért nem végezte el, így az ajánlatát érvénytelennek nyilvánították. Ezzel pedig a második helyen álló Mészáros M1 Kft. ölébe hullott a győzelem. Mindez csak azokból a dokumentumokból derült ki, amiket közérdekű adatigényléssel szereztünk meg a Magyar Közút Zrt.-től.

Amikor a külügy megtudta, hogy Orbán Viktor kamerák elől bujkáló fiát újságírók több különböző felvételen is beazonosították, a honvédelmi miniszter gyorsan elárulta az Indexnek az információt.

Egy úgynevezett kétezres, vagyis nem nyilvános (titkos) kormányhatározattal tette kötelezővé a kormány több száz állami szervnél az EKEIDR iratkezelő rendszer használatát, amit Palkovics László ex-miniszter volt üzlettársának a cége, az SDA DMS Zrt. fejlesztett ki. A licencet ingyen kapják meg az érintett intézmények, csakhogy a rendszer bevezetésével és fenntartásával járó minden egyéb költséget saját forrásból kell fedezniük. Ez több tíz, de akár százmillió forintot meghaladó összeg is lehet intézményenként. Kétrészes cikkünkben bemutatjuk, hogyan lavírozta magát az állam egy előnytelen, főként csak a fejlesztő cégnek hasznot hozó helyzetbe.

Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) november 30-án adott feltételes építési engedélyt Paks II talajkitermelési és víztelenítési munkáira, azaz a már megkezdett gödör további mélyítésére a telephelyen. Annak ellenére, hogy a törésvonal és a geológiai kockázatok terén még mindig lényeges véleménykülönbség áll fent az illetékes osztrák minisztérium szakértői és a magyar fél között. Szerettük volna megismerni az engedélykérelemhez beadott tervdokumentációt, a Paks II Atomerőmű Zrt. azonban nem válaszolt közérdekű adatkérésünkre az előírt határidőn belül, az OAH pedig elutasította azt: indoklásuk szerint „a tervdokumentáció nyilvánosságra hozatalával megvalósulna a közbiztonság sérelme, illetőleg annak veszélyeztetése”. Álláspontunk szerint a kért dokumentumoknak legalább egy része megismerhető lenne, ezért pert indítunk a kiadásukért.

Az év elejétől hatályos, fű alatt végrehajtott jogi változtatásokkal a kormány célja, hogy a közvélemény nehezebben ismerjen meg közérdekű adatokat, pénzköltéseket. Emellett jön egy újabb szigorítás, amellyel egyes döntéseit tíz helyett húsz évig titkolhatja a kabinet.

A külföldi politikai befolyásolást, ami ellen itthon még állami szervet, Szuverenitásvédelmi Hivatalt is létrehozta a kormány, azt Lengyelországban például maga végezte.

Októberi cikkünk után jelezte egy olvasónk, hogy 2022 májusában a Bayer Zsolt felesége által vezetett Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) milliárdos értékben selejtezett le PCR-teszteket. Ezt követően az intézménytől közadatigénylésben kértünk adatokat a selejtezésről, és a válasz szerint 188 852 teszt végezte a kukában. Ugyan az OVSZ kitakarta a Vascular Venture-ral kötött szerződésből a teszt nevét, azt az OGYÉI-től megkaptuk. És a név egyezik a selejtezésre átadott eszközök nevével.

Az első- és másodfok után a Kúrián is megnyertük azt a pert, amit az Antall József Tudásközpont átvilágítási jelentéséért indítottunk 2022 elején a Miniszterelnökség ellen. A kúriai döntést követően a tárca most végre megküldte a dokumentumot, ami alapján megszüntették az intézmény állami támogatását. A végsőkig titkolni kívánt anyagban horribilis utazási és szállásköltségek szerepelnek, valamint egy szerződés azzal a céggel, melyben tulajdonos volt a tudásközpont vezetőjének, Antall Péternek a felesége.

Míg korábban többnyire leperegtek Polt Péter legfőbb ügyészről a kormánypárt zavaros ügyeit firtató kérdések, az utóbbi időben „vizsgálatkészebbnek” bizonyult. A végeredmény nem változott.

Brüsszelezik az agrárkamara, de arra nem válaszol, hogy a hazai tiltás ellenére hogyan jöhetett ukrán gabona Magyarországra. És nem csak a kamara néma, a NÉBIH sem válaszol kérdéseinkre, amiket az Ukrajnából érkező import kapcsán tettünk fel. Az Eurostat adatai szerint 2022-höz képest idén fele annyi gabona érkezett hazánkba Ukrajnából, jó ideje viszont semmi: mivel nálunk a legalacsonyabb az ár. Vagyis a piac megoldotta az ukrán gabonaproblémát.