K-Monitor Adatbázis

János szeptember elején közadatigénylésben kérte ki a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt.-től (MTÜ) az Őszi hacacáré elnevezésű koncertsorozat szervezésével kapcsolatos dokumentumokat. Az MTÜ egy 45 napos hosszabbítással reagált „a gazdaság COVID-válságot követő újraindításával kapcsolatos kiemelt feladataira” hivatkozva, ám Jánost ez nem riasztotta el. Válaszlevelében közölte az állami céggel, hogy az Alkotmánybíróság döntésének értelmében kötelesek pontosan megjelölni az adatigénylés által akadályozott feladataikat. Egyúttal azt is jelezte, hogy a NAIH-hoz fordul, majd ezután több levélben is rákérdezett, hogy mikor kapja meg végre a kért adatokat. Az MTÜ a 45 nap letelte UTÁN hosszabbított neki újabb 45 napot, de János nem hagyta ennyiben: közölte velük, hogy ez nem jogszerű. Alighanem megvan az év legkitartóbb adatigénylője.

750 óriásplakátra összesen bruttó 85 millió forintot költött a vadászati világkiállítást megrendező Egy a Természettel Nonprofit Kft. – derül ki a Párbeszéd Magyarország politikusának közérdekű adatigénylésére adott válaszból. A Dorosz Dávid kérésére kiadott dokumentum szerint ennél kiugróbb tétel, hogy kommunikációs feladatokra összesen több mint 3 milliárd forint ment el.

A Magyar Turisztikai Ügynökségtől azt szerettük volna megtudni, hogy mennyit költöttek és kikkel szerződtek az augusztus 20-i államalapítási ünnep szervezése során, de úgy tűnik, új indok került elő az újságírói adatkérések lassítására. Most már nem a járványhelyzetre, hanem “a gazdaság COVID-válságot követő újraindításával kapcsolatos kiemelt feladataira” hivatkozva tolták ki – újabb – 45 nappal a válaszadási határidejét az augusztus 23-án beadott közadatigénylésünknek. Az Átlátszó jogászai szerint viszont az ilyen válaszhalogatás egy alkotmánybírósági ítélet alapján jogellenes.

Közadatigénylésben kértük ki az MNB-Ingatlan Kft.-től, hogy milyen alkotásokat vásárolt 2020 januárja óta. A cég által kiadott lista szerint jóval több képről és pénzről van szó, mint amennyiről tájékoztatás jelent meg eddig a közbeszerzési értesítőben. A kft. adatközlése szerint összesen 730 műalkotást vettek eddig közel 5 milliárd forintért. Azt azonban nem árulták el kérdésünkre, hogy hol tárolják a műalkotásokat, csupán annyit közölt az ügyvezető, hogy vigyáznak rájuk.

Kétoldalas pályázattal nyert egy egyesület 12 milliót Kásler Miklóstól az „ethno-fitnesz” kifejlesztésére. Az állami Magyarságkutató Intézet szakértője 2 millióért segít.

A műalkotások biztosítási értéke összesen 43,7 millió forint, a legértékesebb festmény, Keserü Ilona 30 millió forintos biztosítási értékű munkája Hoppál Péter irodájába került.

A Várgondnokság Nonprofit Kft. 2023. november végéig kölcsönzött ki a Várban lévő új miniszterelnöki irodába 14 műtárgyat a Magyar Nemzeti Múzeumból. A festmények többnyire híres magyar államférfiakat ábrázolnak, például Széchenyi Istvánt, Tisza Istvánt és Zrínyi Miklóst. A Karmelitába kikölcsönzött alkotások között van Barabás Miklós alkotása Baross Gáborról, és Székely Bertalan Gróf Andrássy Gyulát ábrázoló festménye is.

A kormány és a kormánymédia folyamatosan azt hangsúlyozza, hogy a Várban többmilliárd forintért kialakított új miniszterelnöki hivatal egyszerű és puritán. A fehér falak és sötét bútorok valóban ezt a hatást keltik, de az épületegyüttes szőnyegeit az Iparművészeti Múzeumból, a festményeket és szobrokat pedig a Nemzeti Galériából kölcsönözték ki Orbán Viktorék számára. Közadatigénylésben kértük ki a műtárgyak listáját, és most megmutatjuk, milyen alkotások díszítik a miniszterelnök irodáját.

Megnézhette a sajtó a miniszterelnök új irodáját, amire több milliárd forint közpénzt költöttek, de a kormány és a propagandasajtó ennek ellenére azt hangsúlyozza, hogy egyszerű és puritán. Azt viszont még az Origo is megírta, hogy az iroda szőnyegeit, amiket a padlóra terítve, rendeltetésszerűen használnak, az Iparművészeti Múzeum gyűjteményéből kölcsönözte ki a Miniszterelnökség.

Nettó jegyárbevételekkel és különféle megbízásokkal tavaly és idén összesen 118 millió forintot sikerült a Pécsi Országos Színházi Találkozót szervező POSZF-nak egy olyan cégbe átpumpálnia, melyet 2017-ben alapítottak a POSZF vezetői. A Transparency International Magyarország szerint ez eléggé aggályos.