K-Monitor Adatbázis

A rendőrség szerint nem történt bűncselekmény, ennek hiányában szüntette meg ugyanis a nyomozást abban a 24.hu által feltárt ügyben, hogy az Iron Corporation szerződés nélkül használta a Duna Arénát. Az eljárás annak ellenére véget ért, hogy a 2017-es időszakra – az állami cég állítása szerint – nincs szerződés a Bp2017 Kft. nevű állami cég és Hosszú Katinkáék vállalkozása között az uszoda használatára.

57 magyar vállalkozás nyert állami támogatást ahhoz, hogy multivá váljon, ám egyelőre nem nyilvános, kik és mennyi pénzt, a jelentkezők listája pedig titok.

Három éve indítottunk egy pert a Magyar Állam tulajdonában álló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő, azaz az MNV ellen, közérdekű adatokat szerettünk volna megismerni arról, mi lett a sorsa kicsit több mint 30 milliárd forintnyi közpénznek. Az ilyen perek első fokon néhány hónap alatt le szoktak zárulni, a miénkben mégsem született ítélet már 3 éve, és úgy állnak a dolgok, hogy jó darabig még nem is fog, a kormány ugyanis minden lehetséges eszközzel akadályozza az eljárást.

Közadatigénylésben kértük ki, hogy 2010 óta milyen ingatlanokat kiknek adott át az MNV ingyen. Az adatok szerint ilyen épületből és épületrészből országszerte 1152 van, melyeknek összértéke jelenleg 42,5 milliárd forint. Térképen és grafikonokon mutatjuk meg, hogy hol, milyen, mekkora értékű ingatlanokat adott át a magyar állam térítésmentesen, és kik kapták meg őket.

Amióta a Fidesz törvénymódosítással igyekezett elérni, hogy titokban maradhasson, mire költötték a Magyar Nemzeti Bank alapítványai a hozzájuk kiszervezett közpénzt, hogy aztán a jogszabály elbukjon az Alkotmánybíróságon, nem találkoztunk állami cégnél azzal az érveléssel: a közpénz elveszítheti közpénzjellegét.

Kikértük az MNV-től a WHB által 3 milliárd forintért épített óriás ugrótorony kivitelezésére kötött szerződéseket, hogy részleteket tudjunk meg a beruházásról. Bár csak a vizes vb után jelentették be a nyilvánosságnak, hogy legalább három évig marad a torony betontalapzata a Batthyány téren, a most megkapott dokumentumokból kiderül, hogy az 1,9 milliárd forintért megépült platformot eleve véglegesnek rendelte meg a kormány. Azt is kiderül az iratokból, hogy maga a szűkebb értelemben vett torony, a felépítmény ehhez képest egész olcsó volt: még a 180 millió forintot sem érte el a költsége.

Ezt maga Seszták Miklós fejlesztési miniszter nyilatkozta, de a részleteket firtató kérdéseinkre nem kaptunk érdemi választ sem az MNV-től, sem a tornyot felhúzó WHB-tól.

Az állam megvett 16,5 milliárd forintért egy céget és ezzel a Rákóczi híd pesti hídfőjénél egy hatalmas területet, de a telken évek óta nem történik semmi. Az LMP társelnöke túlárazást és ingatlanmutyit sejt.

A közműszolgáltatók és a teljes bankszektor mellett még a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) is az átláthatatlan tulajdonosi hátterű, mégis kormánykedvencnek számító Hunguard Zrt.-vel kötött szerződést. A vagyonkezelő is audittal bízta meg a céget, mégpedig elektronikus árverési felületüket vizsgálta – derül ki a Magyar Nemzet által megismert dokumentumokból.

A Fővárosi Ítélőtábla helyben hagyta az elsőfokú ítéletet, így most a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. 15 napon belül köteles nekünk kiadni az Magyar Villamos Művek Zrt. közgyűlésére az EoN földgázcégeinek megvásárlásához készített előterjesztést minden mellékletével együtt.