K-Monitor Adatbázis

Adatigénylésünkre Miskolc és Tamási is kiadta az EU csalás elleni ügynökségétől Elios-ügyben kapott levelet a közvilágítási projektek vizsgálata során feltárt visszásságokról. Kecskemét és Keszthely a folyamatban lévő nyomozásra hivatkozva nem adta ki a dokumentumot, Cegléd pedig megkérdezi az OLAF-ot.

Kikértük az MNV-től a WHB által 3 milliárd forintért épített óriás ugrótorony kivitelezésére kötött szerződéseket, hogy részleteket tudjunk meg a beruházásról. Bár csak a vizes vb után jelentették be a nyilvánosságnak, hogy legalább három évig marad a torony betontalapzata a Batthyány téren, a most megkapott dokumentumokból kiderül, hogy az 1,9 milliárd forintért megépült platformot eleve véglegesnek rendelte meg a kormány. Azt is kiderül az iratokból, hogy maga a szűkebb értelemben vett torony, a felépítmény ehhez képest egész olcsó volt: még a 180 millió forintot sem érte el a költsége.

Miközben a Fidesz felvásárolja a magyar sajtópiac túlnyomó többségét Andy Vajnán vagy Mészáros Lőrincen keresztül, egy dologról meglehetősen kevés szó esik. Ezeket a bevásárlásokat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság hivatott elbírálni az alapján, hogy az akvizíciók mennyire torzítják a piacot vagy éppen az állampolgárok sokszínű tájékozódását. Miért nem zavarja a Médiatanácsot a megyei lappiac teljes központosítása? Hogyan segíti a fideszes média erősödését? És miért csak az RTL Magyarország bevásárlását akadályozta meg az NMHH az elmúlt hét évben? Ezekre a kérdésekre próbáltuk megkeresni a választ.

Megnéztük a minisztérium és a ma már Garancsi Istvánhoz köthető Duna Lízing Zrt. vezette konzorcium együttműködési megállapodását a mozgáskorlátozottak autóigénylésével kapcsolatban, és több érdekes dologra bukkantunk. Például arra, hogy a pályázaton nem is indult más.

Tavaly április 11-én jelentette be a Közbeszerzési Hatóság, hogy különböző gyanúokok miatt vagy fél tucat ügyben büntetőfeljelentést tett az illetékeseknél. Néhány nap múlva konkrétan meg is nevezték az M4-es autópálya-projektet, ahol súlyos visszaéléseket és offshore-cégeket találtak. Közel egy évünkbe telt, mire megszereztük a Közbeszerzési Hatóságból a feljelentésre vonatkozó adatokat. Ezekből az látszik, hogy a Hatóság blöffölt: az Európai Bizottság által megfogalmazott kartellgyanú ellenére a 100 milliárdos projektben valójában nem találtak semmit.