Üzenet állattetemekkel, gyanús kocsik a ház előtt, halálos fenyegetés vagy csak finom rábeszélés - a tanúk befolyásolásának széles eszköztára van a bűnügyekben.
Bűncselekmény hiányában felmentette a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa az egykori Nemzetbiztonsági Hivatal volt főigazgatóját több vádpontban. Az ügynek nincs vége, mert a ítéletnek ezt a részét az ügyészség nem fogadta el, a döntés másik része pedig a magántitok megismerése miatt elmarasztalt vádlottnak nem tetszett.
Közel tíz éves uniós szabályra hivatkozva forgatná fel az állami hivatalokban keletkező vagy azokhoz köthető adatok megismerését és felhasználását. Bár a kormány szerint nem gyengülhet a közérdekű adatok megismerhetősége, a javaslatot bíráló jogvédők szerint ez lehet az egyik hatása a törvénynek.
Bár munkatársai rendkívüli jogosítványokkal rendelkeznek, akár bűncselekményekkel is tesztelhetik, hogy a rendvédelmi dolgozók nem sértettek-e törvényt, eddig mégsem a látványos ügyekkel tűnt fel a január óta működő Nemzeti Védelmi Szolgálat. Egy, az [origo]-nak nyilatkozó, az NVSZ működését ismerő forrás szerint a Szilvásy-ügy lehet az NVSZ első nagy dobása.
Megtámadja az Alkotmánybíróságon a tavaly decemberben elfogadott, idén április 1-én hatályba lépő titoktörvényt három jogvédő szervezet. Úgy vélik, az új jogszabály visszalépést jelent a régihez képest is, és áprilistől könnyebb lesz államtitokként elrejteni információkat a nyilvánosság elől.
Ügyészségi meghallgatásra számíthat Laborc Sándor, a Nemzetbiztonsági Hivatal korábbi főigazgatója a Dávid Ibolya által 2008-ban kirobbantott megfigyelési ügyben.
Több ponton is alkotmányellenesnek tartják az új titoktörvényt azok a civil szervezetek, amelyek nyílt levélben kérik Sólyom László köztársasági elnököt, hogy aláírás helyett küldje az Alkotmánybírósághoz a jogszabályt.