K-Monitor Adatbázis

Azt gondolná az ember, hogy az Orbán Viktor miniszterelnök által rendszere legfontosabb pillérének titulált legfőbb ügyész, Polt Péter az ostorát csattogtatva, perdöntő bizonyítékokat eltüntetve érte el, hogy beosztottai a politikusok számára kínos, kellemetlen ügyeket frappáns indoklásokkal szüntessenek meg, holott az emberi gyarlóság is jelentősen az ügyek kifulladására játszott. A legfőbb ügyész pályaívével, valamint az ügyészség által olykor sajátos indoklással megszüntetett politika-közeli ügyekkel már foglalkoztunk, most jöjjön az, hogy a 2002-es kormányváltás után miként dőlt dugába az előző ciklus gyanús ügyeinek számonkérése. Nem kellett nagyon erőltetni, az elszámoltatásért felelős államtitkárt viszont később elítélte a bíróság.

Gyakorlatilag nincs nap az utóbbi hetekben, hogy ne derülne fény valamilyen jogsértésre és/vagy bűncselekményre, de legalábbis tisztességtelen akcióra a népszavazási kampány során. Sok minden más mellett ez is kiváló látlelet a magyar demokrácia állapotáról. Összeállítottunk egy szubjektív sorrendet a tíz szerintünk legsúlyosabb esetről.

„A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 77/2016. számú határozatát megváltoztatja és megállapítja, hogy a népszavazást szervező Kormány nevében a külhoni magyaroknak küldött kampánylevelek sértik a választás esélyegyenlőségre, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó alapelveit, és a népszavazást szervező Kormányt eltiltja a további jogszabálysértéstől.”

Jogosulatlanul használt adatok segítségével bombázza kampánylevelekkel a külföldi magyarokat Orbán Viktor. A miniszterelnöki kabinetiroda ráadásul két okból is megszegte a vonatkozó törvényeket, hogy külföldre is eljuttathassa a népszavazási nemet forszírozó üzenetét.

Július 17-től a magyar titkosszolgálatok gyakorlatilag bármilyen digitális kommunikációt megfigyelhetnek. Széles az együttműködésre kötelezettek köre; függetlenül attól, hogy magyarországi vagy külföldi-e a szolgáltató. A legtöbb ingyenes és fizetős, webes vagy mobilalapú, hang- vagy videóalapú kommunikáció, email, chat és közösségi média érintett. A törvényi indokolás szerint a cél az, hogy a magyar titkosszolgálatok a megváltozott kommunikációs szokások korában is mindent láthassanak – természetesen a vélt vagy valós magyarországi terrorveszély ürügyén. Az új rendelkezések azonban nemzetközi összehasonlításban is erősen jogkorlátozók, számos visszaélésre adnak lehetőséget azoknak a magyar titkosszolgálatoknak, amelyeknek éppen az érintett megfigyelési gyakorlatát nemrég az Emberi Jogok Európai Bírósága is jogsértőnek találta. Ráadásul az új megfigyelési szabályok gyakorlati haszna és alkalmazhatósága erősen kérdéses.

Nem sajnálta a pénzt a rendőrség annak kiderítésére, hogy ki tehetett zsebre két iPhone 4s-t az Orbán Ráhel és Tiborcz István esküvőjén való szórakozás közepette. Más lopási ügyekben gyakran egy hónap után eredmény nélkül zárják le az eljárást, most viszont 12,3 millió forintot költöttek rá az adófizetői forintokból. A Készenléti Rendőrség Hivatala az adatigénylés teljesítését mintegy nyolc hónapig elhúzta.

Péterfalvi Attila állásfoglalásban jelezte, hogy az alapítványoknak ki kellene adni a támogatott magánszemélyek adatait. Az alapítványok szerint Péterfalvi nem ezt mondta.

Az illetmény-számfejtéssel, valamint az adó- és járulék-elszámolással kapcsolatos informatikai és biztonsági fejlesztések miatt épített a Magyar Államkincstár (MÁK) egy adatbunkert a HM EI Zrt-vel háromszáz millió forintért – közölték az Átlátszó megkeresésére. A munkát elnyert cégen kívül nem is tárgyaltak mással, mert – mint a közbeszerzési Értesítőben írták – a műszaki-technikai sajátosságok miatt más vállalkozás nem alkalmas rá.