K-Monitor Adatbázis

A „whistleblowing”, azaz a szervezeten belüli visszaélések bejelentése számottevő múltra tekint vissza az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban. Ezekben az államokban már korábban kidolgozták az arra vonatkozó szabályokat, hogy a munkavállalók miként jelenthetik munkáltatóiknak a munkahelyükön felfedezett anomáliákat. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértői rámutattak: az elmúlt évek során több amerikai és európai nemzetközi nagyvállalat próbálta a már korábban kialakított és jól működő whistleblowing rendszerét magyar leányvállalatainál is bevezetni. A megfelelő jogi háttér hiánya miatt azonban ezek a próbálkozások gyakran jelentős nehézségekbe ütköztek – húzták alá.

A szervezeten belüli visszaélések bejelentésének (whistleblowing) kereteit szabályozó törvény év eleji hatálybalépésével kikerültek a „szürke zónából” a már korábban kialakított vállalati bejelentési rendszerek és az újakra vonatkozóan is egyértelműbb a szabályozás – derül ki a Jalsovszky Ügyvédi Iroda legfrissebb összefoglalójából.

Már minősített és személyes adatokkal való visszaéléssel is gyanúsítja az ügyészség a Nemzeti Nyomozó Iroda két egykori vezetőjét, amiért bizalmas információkat adtak ki az éjszaka császáraként emlegetett Vizoviczki Lászlónak. Az újabb gyanúsítás ellenére a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) hamarosan lezárja a nyomozást.

A két képviselő, Schiffer András és Ángyán József alkotmányjogi panaszt terjeszt elő az Alkotmánybíróságon. Annak szeretnék elejét venni, hogy akár a jelenlegi, akár az új parlamenti többség a jövőben hasonló módon csorbítsa a kormányzati ellenőrzés szerepét a parlament munkájában.

Horváth András ügye kapcsán tettünk fel kérdéseket a volt alkalmazottját jogosulatlan adatkezeléssel, illetve összeesküvés-elméletek gyártásával vádoló adóhatóságnak. Egyes kérdéseinkre a NAV hosszan, másokra kurtán, néhol érdemileg, máshol pedig kitérően felelt. De összességében nemigen tisztult a kép.

A főügyészség szerint nem azokkal a bűncselekményekkel gyanúsítható Horváth András, mint amikért a NAV feljelentette. Szerintük az információs rendszer megsértésének a gyanúja áll meg, ez két évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható.

Köszöntjük a kedves olvasókat, ez itt a Horváth András és az áfacsalások vizsgálata melletti tüntetés élő tudósítása. Az esemény hivatalosan délután háromkor kezdődik. A helyszínről Horváth Bence és Botos Tamás, a stúdióból Plankó Gergő jelentkezik.

Több mint ezren tiltakoztak szombat délután a fővárosban amiatt, hogy szerintük a kormány eltussolja a Horváth András által nyilvánosságra hozott adócsalási ügyet. A civil szervezetek felhívására az adóhatóság székháza előtt összegyűlt tömeg táblákkal, zászlókkal és a volt adóhatósági dolgozó miatt elhíresült zöld dossziékkal vonult a Belügyminisztériumhoz, majd a Parlamenthez. Itt Horváth is beszédet mondott, szerinte a nagy cégeket "futni hagyják", míg a kicsiket üldözik.

Nemcsak adatokkal való visszaélés miatt nyomoz a rendőrség az adóhivatal feljelentése nyomán, hanem rágalmazás és hivatali visszaélés gyanúja miatt is. A NAV-botrányt kirobbantó Horváth András saját feljelentése ügyében is történt már ugyanakkor lépés a rendőrség szerint, de egyelőre nem közlik, hogy mi.

Négy szervezet (Társaság a Szabadságjogokért, Transparency International, K-monitor, Átlátszó) azt írta, hogy láthatóan nagyobb vehemenciával nyomoz a rendőrség a NAV-ot súlyos korrupciós vádakkal illető Horváth András ellen tett feljelentés miatt, mint az egykori adóellenőr által tett közérdekű bejelentés ügyében.