Néhány éve kisebb botrányt kavart a Drégelyvár Oktatási Központ ügye, ahol egy jól behatárolható üzleti kör szakképzői milliárdokkal rövidítették meg az államot és a szakképzésért fizető fiatalokat. Akkor azonban még nem került nyilvánosságra, hogy ugyanez a központ több titkosszolgával és a nemzetbiztonsági képzést kínáló ZSKF-fel is együttműködött, céljuk egyfajta magánhírszerzői akadémia elindítása volt. A csalási ügy miatt az együttműködés elhalt, azonban a Drégelyvár Központ vezetői megúszták a felelősségre vonást, a tervezett magánhírszerző-képzés pedig pár év múlva az Átlátszón már bemutatott Mercurius Üzleti Hírszerző Akadémia képében éledt újra.
A Belügyminisztérium államtitkára egyszerűen nem válaszolt arra a kérdésre, hogy a tárca indított-e bármilyen vizsgálatot a KRÉTA rendszer feltörésével kapcsolatban. November elején derült ki, hogy adathalászos módszerrel támadták meg a Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer fejlesztőcégét, a behatolók így olyan belső adatbázisokhoz férhettek hozzá, amik a magyar közoktatásban dolgozók, tanulók, valamint a tanulók szüleinek személyes, érzékeny adatait tartalmazzák.
A KRÉTA szülői felületén jött néhány rendszerüzenet az elmúlt hetekben. Arról azonban senki nem szólt semmit, hogy feltörték a rendszert, és a hekkerek hozzáférhettek a diákok, szülők, tanárok és intézmények minden adatához. A rendszert kötelező használni a közoktatásban, és az üzemeltető cég az elmúlt években 36 milliárd forint közpénzt zsebelt be a működtetéséért. A sikerhez talán annak is köze van, hogy a cégtulajdonos Fauszt Zoltán jóbarátja Palkovics Lászlónak. Azt egyelőre nem tudni, hogy a miniszter néhány napja történt lemondása hatással lesz-e az eKréta Zrt. állami megbízásaira.
Szeptember 15-én, csütörtökön Strasbourgban az Európai Parlament képviselőinek 74%-os támogatásával, 21 % ellenében, 5 % tartózkodása mellett elfogadták azt az állásfoglalást, amely szerint Magyarország nem demokrácia, hanem választási önkényuralom. A posttruth és a fakenews világában tények létezéséről és azokról szóló hiteles tudósítások lehetőségéről is viták folynak. Ahhoz, hogy legalább esélyünk legyen értelmes párbeszédre arról, hogy az európai parlamenti képviselők helyes döntést hoztak-e, minimálisan tudnunk kell, hogy milyen tényeket rögzítettek az állásfoglalásukban. Hiszen azok alapján vonták le lesújtó következtetésüket, és ha premisszájuk téves, akkor a konklúziójuk eleve nem lehet helyes. Ebben a cikkben pusztán az állásfoglalásból megismerhető tényeket ismertetjük, az azokból levonható következtetéseket az olvasókra hagyjuk, ahogy annak megítélését is, hogy a magyar valóságot reálisan tükrözi-e a jelentés, vagy sem. 75 pontban az Európai Parlament állásfoglalásáról, amely szerint Magyarország nem demokrácia, hanem választási önkényuralom.
Tiltakozást tett közzé honlapján az Oktatói Hálózat annak kapcsán, hogy a NAV feljelentette Jávor István korrupciókutatót az adóhatóság jó hírnevének megsértése miatt, és 3 millió forintos kártérítést kér tőle. Az oktatók szerint a megfélemlítő akció a pártállami időket idézi.
Hová tűnt Orbán Viktor? – sokan tették fel ezt a kérdést a hét első felében, miután a kormányfő épp az internetadóügy és kitiltási botrány „csúcspontján" utazott el sajtóhírek szerint rövid külföldi szabadságra.
Lemondott vezetői megbízásáról a balatonalmádi Magyar-Angol Kéttannyelvű Gimnázium és Kollégium igazgatónője. A gimnáziumra jogellenes adatkezelés miatt háromszázezer forintos bírságot szabott ki az év elején a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság.
A törvénysértő adatkezelésen túl az érintett tanárok és diákok több alapjogát is sértette a balatonalmádi gimnázium igazgatójának eljárása a „listázásként" elhíresült ügyben – állapította meg az ombudsman.
Vádat emelt közérdekű adattal való visszaélés gyanúja miatt július 15-én a Győri Városi Ügyészség Nagy Ottó László, a több mint egy tucat oktatási intézményt csődbe vivő Vocational Academy Alapítvány létrehozója ellen.
