Bár az utóbbi években minimálisan növekszik a költségvetés játékadóból származó bevétele, még így is csak fele annyi folyik be a büdzsébe ebből az adónemből, mint a nyerőgépek 2012-es betiltása előtt.
Nem sérti a magyar reklámadó az állami támogatásról szóló közösségi szabályokat - ezt mondta ki csütörtökön az Európai Bíróság az MTI beszámolója szerint, megsemmisítve az Európai Bizottság ezzel kapcsolatos korábbi határozatát.
Hiába ígérte a kormány, hogy a nem csaló színházak nem járnak rosszk a tao-rendszer megszüntetésével, durván bezuhant a legtöbb független színház állami támogatása.
Január 1-jétől a vendéglátás után a szálláshely-szolgáltatás áfája is 18-ról 5 százalékra csökken. Míg a kisebb panzió- és hoteltulajdonosoknak valószínűleg semmit sem hoz majd a konyhára a változás, a kormányközeli oligarchák ezzel is milliárdokat szakíthatnak.
Külföldiek célkeresztben.
Egyfelől az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás 2020-tól olyan jövedelemre is alkalmazható, amelyet más pénznemben fizettek meg. Így nemzetközi sportszövetségnél foglalkoztatott személyek is megtehetik, hogy a minimálbér összege fölött csak 15 százalék közterhet fizessenek Magyarországon. Ez persze még ennél is kedvezőbb lehet, hiszen hivatásos sportolók esetén, egy korábbi törvénymódosítás eredményeképpen a minimálbér fölött nem is kell adót fizetni az e foglalkozása ellenértékeként juttatott bevétel után, 500 milliós értékhatárig.
Az egyik színház 800 milliós forgalma három millió alá süllyedt, miután eltörölték a tao-rendszert. Azonban még így is kaptak tavaly egymilliárd közpénzt.
A verseny kizárásával az orosz Transzmasholding hazai leányvállalatának adja el az állam a csak öt éve visszaszerzett, nagy múltú Dunakeszi Járműjavítót - döntött az Orbán-kormány.
Szemerey Tamás és Zoltán érdekeltségének 2,65 milliárd forintos tavalyi nettó árbevétele közel 36 százalékkal lett kevesebb a 2017-esnél, adózott nyeresége viszont csaknem elapadt, mindössze 23 millió forintot mutatott 2018 végén az egy évvel korábbi 264 millióval szemben. Mindössze 1,79 millió forint adót kellett a cégnek fizetnie a 2018-as éve után, 12,5 millióval kevesebbet, mint 2017-ben, de az igazi csökkenés 2016-hoz mérhető, abban az évben a Pécsi Sörfőzde még 2,56 milliárd forint jövedéki adót szurkolt le. Vagyis a profilváltással valóban több mint 2 milliárdot spórolt a cég – ahogy azt az Mfor.hu hetekkel ezelőtt már egy képviselői kérdésre adott válasz kapcsán előrejelezte.
A Pécsi Sörfőzde kilátásait ugyanakkor javítja, hogy gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program keretében 467,6 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott tavaly kutatás-fejlesztésre, amely ez év elején indult el.
Vagyis azzal, hogy pont akkor zsugorította magát kisüzemi sörfőzdévé, amikor a parlament a huszonötszörösére emelte az előállított sör mennyisége után járó 50 százalékos adókedvezményt.
„A Pécsi Sörfőzde termelési adatai üzleti titoknak minősülő adatok, az általa befizetett adó pontos összege pedig adótitkot képez, így az Ön által kért adatok nem adhatók ki, nem nyilvános információk, a jogosult, azaz a Pécsi Sörfőzde hozzájárulása nélkül mással nem közölhetőek”. Ezt válaszolta Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára arra a képviselői írásbeli kérdésre, miszerint „Mennyi adóbevételtől esik el a magyar költségvetés azért, mert a Matolcsy György rokonai által tulajdonolt Pécsi Sörfőzde nem nagy sörgyártóként fizet adót”?
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén jelentést fogadott el, amely szerint hét uniós ország, Magyarország mellett Belgium, Ciprus, Írország, Luxemburg, Málta és Hollandia adóparadicsom-szerűen működik, és lehetővé teszi az agresszív adótervezést.
