language

Kulcsszavak:

Személyek:

Orbán Viktor highlight_off

Orbán Viktor

Orbán Viktor (Székesfehérvár, 1963. május 31. – ) magyar jogász és politikus. 1998-tól 2002-ig, valamint 2010 óta Magyarország miniszterelnöke. Nős, felesége Lévai Anikó jogász. Öt gyermekük született: Flóra, GáspárRáhelSára és Róza.

Orbán Viktor 1987-ban szerezte meg jogi diplomáját az ELTE-n, ahol hallgatóként alapító tagja volt a Jogász Társadalomtudományi Szakkollégiumnak (1988-tól Bibó István Szakkollégium). 1984-ben részt vett a szakkollégium társadalomelméleti folyóiratának, a Századvég megalapításában, amelynek egyik szerkesztője lett. 1988-tól a Soros Alapítvány támogatásával működő Közép-Európa Kutatócsoport munkatársa volt, majd 1990-ig, az országgyűlési választásokig a Soros Alapítvány ösztöndíjával tanult Oxfordban.

Az 1988-ban megalakult Fidesz alapító tagja és 1989-ig szóvivője. 1988-1989-ben a párt országos választmányának tagja. 1989 nyarán az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalócsoportjában és plenáris üléseken képviselte pártját. 1989-ben a Nagy Imre újratemetésén mondott beszédével vált országosan ismertté: beszédébenszabad választásokat és az orosz csapatok kivonulását követelte.

1990 óta országgyűlési képviselő, 1993-ig a Fidesz frakcióvezetője. 1992-2000 között a Liberális Internacionálé, 2003-2012-ig az Európai Néppárt, 2021-től aCentrista Demokrata Internacionálé egyik alelnöke. 1993-tól a Fidesz végrehajtó bizottságának tagja, 1993-2000 között, illetve 2003 óta a Fidesz elnöke. Az 1994-es országgyűlési választásokat követően az Országgyűlés Európai Integrációs Ügyek Állandó Bizottságának az elnökeként, majd az 1996-ban megalakult Új Atlanti Kezdeményezés (New Atlantic Initiative) magyar nemzeti bizottságának vezetőjeként is tevékenykedett.

1998-ban, 2010-ben, 2014-ben, 2018-ban és 2022-ben vezetésével a Fidesz megnyerte az országgyűlési választásokat. Első kormányának legfontosabb intézkedései közé tartozik a családi adókedvezmény bevezetése, a diákhitel, a fiatalok otthonteremtésének támogatása, a Széchenyi Terv megalkotása, illetve kiemelt jelentőséggel bír az ország 1999-ben NATO-hoz való csatlakozása. 2011-ben bevezette a határon túli magyarok számára az egyszerűsített honosítási eljárást, valamint új alkotmány került elfogadásra Alaptörvény néven. 2013-ban létrejött a Munkahelyvédelmi Akcióterv és a többlépcsős rezsicsökkentés. Harmadik kormányzata alatt bevezetésre került a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK), elindult a Modern Városok Program. A 2015-ös migrációs válság idején kormánya kiépíttette a déli határzárat, életbe léptette a jogi határzárat. Negyedik kormányzata idején látott napvilágot a kettő vagy többgyermekes családokat támogató Családvédelmi Akcióterv.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [71]  Oldalak:   <<  <  1 2 3 4 5 6 7 8   >  >>

Lázár: sokan fognak csalódni mindkét oldalon

„Szubtrópusi feltételezéseknek” nevezte Lázár János az Orbán Viktor és Simicska Lajos közötti konfliktussal kapcsolatos sajtóértesüléseket. A Miniszterelnökséget vezető miniszter az ATV Szabad Szemmel című műsorában cáfolta, hogy ő közvetítene az Orbán-Simicska konfliktusban, mint ahogy azt is, hogy a reklámadó is része lenne a miniszterelnök és Simicska Lajos közötti csatározásnak.

Árnyalatnyi eltérések

A kormány tagjai és az államtitkárok évente nemcsak vagyonnyilatkozatot tesznek, hanem az szja-bevallásukból is kötelesek közzétenni adatokat. Megpróbáltuk összefésülni a kétfajta dokumentum adatait. Pintér Sándornál 2011-ben 100 milliós eltérés volt a két bevallás között.

Végrehajtáson esett túl a Simicska-cég

Az utóbbi hónapokban kétszer is adóvégrehajtáson esett át a Simicska Lajos áttételes tulajdonában álló Pro B Vagyonkezelő Kft. Az eljárásokat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal dél-budapesti adóigazgatósági hátralékkezelési osztálya kezdeményezte. Vagyis az adóbefizetés maradhatott el.

Felcsúti stadion: nem csak magánadományokból épül

Hiába büszke arra Orbán Viktor, hogy a felcsúti stadion építéséhez nem vettek igénybe állami pénzt, az építtető alapítványhoz befolyt több milliárdos társasági adókedvezmény közpénznek számít.

Felcsútról tudósít a Guardian

Megint Magyarországgal foglalkozik a Guardian, ezúttal elég jól felkészült anyagban. Az angol liberális lap vezető anyaga szerint a magyar kormány a törvények szintjén betartja a demokratikus játékszabályokat, valójában mégis olyan intézkedéseket hoz, amik gyengítik a magyar közélet nyitottságát.

Orbán: A futball olyan, mint a bográcsgulyás

A miniszterelnök azt szeretné, ha a kormány még nyáron döntene újabb futballstadionok rendbehozataláról, és így még idén elkezdődhetnének a munkálatok Mezőkövesd mellett Diósgyőrben, Székesfehérváron és Szombathelyen is. Szerinte a Fradinak hamarosan mindenkinél erősebb tulajdonosjelöltje lesz, a számok mellbevágóan biztatóak, az Európai Unió pedig a futballban követte el az egyik legsúlyosabb hibáját.

Csak Orbán Viktor barátja lépett időben

A jó ütemérzékkel megáldott Duna Takarék lehet az egyetlen, amelyik megússza a több mint száz takarékszövetkezet közül, hogy az állam átvegye felette az irányítást. Ez a szövetkezet annak a Garancsi Istvánnak az érdekeltsége, aki Orbán Viktor kormányfő ismerősének és a Videoton futballcsapat tulajdonosának számít.

Milliárdos ékszerdoboz adókedvezményből

Felcsúti „Aranycsapat” Labdarúgó Stadion – ez a neve annak a több milliárd forintos, részben adókedvezményből megvalósuló stadionberuházásnak, amelyet a miniszterelnök által létrehozott alapítvány épít Orbán Viktor szülőfalujában. Az alapítvány májusban több százmillió forintért vásárolt földeket, februárban pedig három ingatlant vett a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia épülő szakiskolájához. A Talpalatnyi föld cikksorozat VIII. része.
Találatok: [71]  Oldalak:   <<  <  1 2 3 4 5 6 7 8   >  >>