K-Monitor Adatbázis

Az önkormányzatoknál füvet nyíró, kartellgyanús vállalkozói körről már többen írtak, az Átlátszó most egy eddig felderítetlen szálnak eredt nyomába.

Tavaly márciusban számoltunk be a nyírmártonfalvai lombkorona-sétányról, aminek építése közben kivitelezője, a helyi fideszes polgármester kivágta körülötte a fákat. Az ügy nagy port vert fel itthon és külföldön is, mivel a polgármester az építményre 60 millió forintnyi európai uniós támogatást nyert. Cikkünk után a Transparency International Magyarország az Integritás Hatósághoz fordult az ügyben, ami ma közölte: a vizsgálat során súlyos szabálytalanságokat találtak, ezért feljelentést tettek költségvetési csalás és versenyt korlátozó megállapodás bűntette, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt, továbbá versenyfelügyeleti eljárást is kezdeményeznek a Gazdasági Versenyhivatalnál.

Költségvetési csalás gyanúja miatt indított nyomozást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a zsadányi kerékpárút befejezési munkálataival kapcsolatban – derült ki Polt Péter Hadházy Ákosnak adott válaszából. A legfőbb ügyész jelzésére az adóhatóság azután indított eljárást, hogy lapunk megírta: olyan cégek is pályáztak a kivitelezési munkákra, amelyek nagy valószínűséggel nem lettek volna alkalmasak azok elvégzésére. A céljuk csak az ajánlatok benyújtásáért járó uniós támogatások lehívása lehetett, ami felveti a csalás gyanúját.

A NER-milliárdos Garancsi István médiacége, az ESMA Reklám Zrt., valamint a Tasnádi László érdekeltségébe tartozó Sys IT Network Zrt. nyerte a fővárosi lámpaoszlopok hasznosítására kiírt pályázatokat – adta hírül nemrég a 24.hu. Bár a Fővárosi Közgyűlés nem szavazta meg, Karácsony Gergely saját hatáskörben eljárva mégis érvényesnek nyilvánította a tendereket. Az Átlátszó által feltárt információk szerint a tender több sebből vérzett: egyrészt szakértőnk szerint a Főváros megkerülte a koncessziós eljárás lefolytatásának kötelezettségét. Másrészt a Sys IT Network jogelődje fontos szereplője volt az elmúlt évek egyik legnagyobb fiktív számlagyáras bűncselekményének. Harmadrészt, a reklámtenderen szeretett volna elindulni a (baloldali kötődésűnek mondott) Hungaroplakát Kft. is, de állításuk szerint az alkalmassági feltételek úgy lettek megfogalmazva, hogy nem tudtak versenybe szállni. Az ESMA korábbi tulajdonosa, a szocialista kötődésű Bleuer István szerint a Főváros bizonyára tudatosan, testre szabottan írta ki a pályázatot, ugyanakkor véleménye szerint nincs is ma másik, erre a munkára felkészült cég. Reklámpiaci szakértők szerint ugyanakkor a Főváros saját hatáskörben is felépíthetne egy erre alkalmas szervezetet.

A Gazdasági Versenyhivatal szerint nem voltak konkrét bizonyítékok a cikkünkben, ezért nem valószínűsíthető, hogy a kiírók vagy a Mészáros M1 Kft. jogsértést követett volna el azoknál a közbeszerzéseknél, amelyeket egy szakértő segítségével elemeztünk. Ezért úgy döntöttek, nem indítanak versenyfelügyeleti eljárást. Ugyanerre a sorsra jutott nemrég az Integritás Hatóság egy másik beadványa is, amit a rendőrség és a bíróság utasított el hasonló okokra hivatkozva. Így vélhetően már senki sem fogja érdemben vizsgálni az általunk feltárt korrupciógyanús eseteket.

Lőcsei Lajos momentumos országgyűlési képviselő kérdezte a Parlamentben Pintér Sándor belügyminisztert cikkünk nyomán a szegényeknek uniós pénzből biztosított élelmiszercsomagokról. Azokról, amelyekben a termékek rendkívül túlárazottak voltak, egy 159 forintos tej például 516 forintba került. A kormány szerint ezzel nincs semmi baj.

Az Átlátszó által bemutatott nyírmártonfalvai lombkoronasétány hamar szimbólumává vált az uniós pénzből megvalósított teljesen értelmetlen beruházásoknak. Azonban a sétányt volt mire építeni, és itt most nem a fátlanított pusztára gondolunk, hanem arra a hagyományra, hogy végtelenül fölösleges dolgokat valósítottak meg az Európai Uniótól nyert összegekből. Összeszedtünk ezekből párat, amelyeket alább be is mutatunk, de biztos van olyan, ami elkerülte a figyelmünket. Így olvasóinkhoz fordulunk: jelezzék még, ha szerintük valami nagyon fontos fölöslegesség kimaradt az összeállításból.

A titkosítás alól szerdán feloldott nemzetbiztonsági prezentáció szerint az Egyesült Államokból érkező dollármilliók jókora része végül a Gyurcsány- és Bajnai-kormányok emblematikus arcai körül kiépült, adatgyűjtésen alapuló online politikai marketinggel foglalkozó céghálózathoz került. Még sok a kérdőjel a vizsgálatok körül, a hárommilliárd forintnyi dolláradomány vélelmezett forrásaira csak célzások szerepelnek a közzétett anyagban.

Ötmilliárd forintos geotermikus fűtési rendszer – termálkút és a hozzá kapcsolódó hőközpontok – kiépítésére kért és kapott 2,5 milliárd forintos uniós támogatást a helyi önkormányzat bevonásával alakult projektcég és az NFP Nemzeti Fejlesztési Programiroda konzorciuma a Bács-Kiskun megyei Zsanán. Az önerő azonban nem állt a projektcég rendelkezésére a KEHOP pályázathoz, ezt egy napon belüli előtörlesztett hitelszerződéssel oldották meg. A nem létező önerő igazolásával 1,2 milliárd forintos támogatási előleget hívtak le, ami a projektcégtől a tulajdonosok kapcsolt vállalkozásaihoz és magánszámláira vándorolt. Bár a befejezési határidő közeledtével kiírtak egy közbeszerzést, a beruházás nem valósult meg, a támogatási előleget pedig úgy tűnik, hogy nem a geotermikus projektre költötték. A hatóságok költségvetési csalás gyanújával nyomoznak.

Az Átlátszó úgy értesült, hogy a Kecskeméti Törvényszék júniusban egy költségvetési csalási ügyben bűnsegédként elmarasztalta Jellinek Dánielt, és egyúttal mentesítette a büntetett előélet jogkövetkezményei alól az üzletembert. Az üstökösként emelkedő ingatlanmágnás a miniszterelnök vejével, Tiborcz Istvánnal üzletel évek óta, bekerült a tíz leggazdagabb magyar elitklubjába, és tavaly majdnem visszavásárolta a Budapest Airportot a magyar államnak. Az elmarasztaló ítélet egy Jellinek-cég által hitelezett projektcég által elkövetett uniós pályázati csalás ügyében született úgy, hogy Jellinek tárgyalás nélkül elismerte, hibázott. Értesülésünket az érintett is megerősítette.