K-Monitor Adatbázis

Idén is jól ment a kormányközeli nagyvállalkozóknak, akik közül egyre többen vannak a Forbes 33 leggazdagabb magyarról készült listáján. A magazin listájára például idén először fölkerült a filmügyi kormánybiztos/kaszinótulajdonos és fánkberuházó Andy Vajna, aki 44,9 milliárd forintosra becsült vagyonával a 21. helyet csípte meg a listán.

Akár évi 600 milliárd forint bevételre is szert tehetnek az illegális autójavítók és alkatrész-kereskedők – állítja a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete. A legális szervizekben karbantartott gépkocsik jobb áron értékesíthetők, ezért megéri több pénzt költeni a javíttatásra, hívja fel a figyelmet a szervezet.

Noha Vizoviczki László mindig is tagadta azokat a szóbeszédeket és alvilági pletykákat, hogy Portik – olajszőkítésből szerzett – pénzéből épült fel a diszkóbirodalma, ennek némileg ellentmond a maffialeszámolások legfontosabb koronatanújának a Központi Nyomozó Főügyészségen 2013 decemberében tett vallomása. A védett tanú ugyanis részletesen beszélt kihallgatóinak az Energol-vezér és az adócsalással és vesztegetéssel vádolt diszkópápa megismerkedéséről, közös üzleti érdekeltségeikről, az olajos pénzekből elindított Vizoviczki-birodalom erőszakos terjeszkedéséről, lefizetett rendőrökről, illetve arról is, hogy az alvilág két ura milliárdos vagyonokat menekített ki az országból.

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) feljelentése alapján indult bűnügyben a Fővárosi Főügyészség különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt emelt vádat két cégvezetővel szemben uniós támogatás jogosulatlan igénybevétele miatt – közölte az MTI-vel a fővárosi főügyész.

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) 2012 óta összesen 24 ajánlást tett a Legfőbb Ügyészségnek, ezek a hivatal közigazgatási vizsgálatai alapján felvetik a bűncselekmény gyanúját – közölte Fazekas Géza szóvivő az MTI-vel annak apropóján, hogy a Fővárosi Főügyészség hétfőn vádat emelt az egyik ilyen ügyben.

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) feljelentése alapján indult bűnügyben a Fővárosi Főügyészség különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt emelt vádat két cégvezetővel szemben uniós támogatás jogosulatlan igénybevétele miatt - közölte a fővárosi főügyész.

A 2010-es kormányváltásnak, úgy tűnik, pozitív hozadéka volt a hazai vagyon­transzferek tekintetében – legalábbis első pillantásra úgy tűnhet, hogy jelentős tisztuláson ment át hazánk, miután egyre kevesebb „piszkos” pénz hagyja el az országot. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne áramlana ki továbbra is jelentős összeg a magyar gazdaságból, a különbség annyi, hogy az országhatárt átlépő összegek esetében nőtt a „legális pénzek” aránya. Ez a becslések szerint korábban a csúcsidőszakban 200–300 milliárdos éves szintet tartalmazhatott, míg manapság 100–200 milliárdos nagyságrendet jelent.

Egy szegedi könyvelőnő és férje irányította azt a bűnbandát, amelynek tagjai mintegy másfél milliárd forint áfahiányt okoztak a költségvetésnek. Adóparadicsomban bejegyzett offshore céget is felhasználtak bűnös üzelmeikhez. A NAV észak-alföldi pénzügyi nyomozói pénzmosás, áfacsalás és okirat-hamisítás miatt javasolnak vádemelést a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészségnél.

Hamarosan bíróság elé áll a Gyurcsány-féle titkosszolgálat egyik legismertebb botrányának, az Egymásért-ügynek a kulcsfigurája, Jakubinyi Róbert, aki ellen a Fővárosi Főügyészség adócsalás, sikkasztás és csempészés miatt nyújtott be vádiratot. Az évtizedeken keresztül háborítatlanul tevékenykedő, korábban kiváló titkosszolgálati és politikai kapcsolatokkal rendelkező bűnözőt még azzal is vádolják, hogy kilóra vásárolta meg a Nemzetbiztonsági Hivatal volt vezetőit azért, hogy az ellene indított büntetőeljárásokat elsimítsák.

Különösen jelentős értékre elkövetett költségvetési csalás miatt folytatnak nyomozást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) dél-dunántúli pénzügyi nyomozói egy nyílászárókat gyártó baranyai cégnél, ahol a gyanú szerint az elkövetők 850 millió forint áfát csaltak el és az így szerzett pénzt szétosztották egymás között.