K-Monitor Adatbázis

Az Európai Csalási Elleni Hivatal, azaz az OLAF jelzése alapján indult magyarországi ügyekről szóló sorozatunk következő részében egy, eredetileg az Átlátszó által felderített eset következik. 2012-es tényfeltárásunk alapján az OLAF vizsgálatot indított, majd ajánlást tett a magyar ügyészség felé, a büntetőeljárás pedig mostanára eljutott az első fokú ítéletig. A bíróság az egyik vádlottat végrehajtandó, társát felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte. Az utóbbi vádlott a bűncselekménnyel okozott kárt, mintegy 200 millió forintot teljes egészében megtérítette.

Kubatov Gábor nemrég azt írta a Fidesz választókerületi elnökeinek: csak feddhetetlen előéletű, erkölcsileg kikezdhetetlen jelöltek indítsanak az őszi választáson. Ennek ellentmond, hogy az ügyészség megvádolta méhkeréki fideszes polgármestert újraindítják.

A Human Operator Zrt. ügyének négy vádlottjáról hozott - hármuk esetében jogerős - ítéletet szerdán a Szegedi Törvényszék - írja az MTI. A jogerős döntések értelmében A Human Operator egyik alkalmazottja három év három hónap; Egy makói iskolaszövetkezet vezetője másfél év; egy másik iskolaszövetkezet szegedi vezetője pedig két év börtönbüntetést kapott. A döntően diákmunkaerő-közvetítéssel foglalkozó cég egy munkatársát bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettében és hamis magánokirat folytatólagosan elkövetett felhasználásának vétségében mondta ki bűnösnek a bíróság. A bűnössége beismeréséről és a büntetésről az ügyészséggel megállapodást kötő szombathelyi nőt a bíróság három év és három hónap börtönbüntetéssel sújtotta, kimondva, hogy nem bocsátható feltételes szabadságra.

Nem jogerősen két vádlottat többéves, letöltendő börtönbüntetésre, a harmadikat pénzbüntetésre ítélte a Zalaegerszegi Járásbíróság az egervári várkastély felújításakor elkövetett csalások miatt.

Tizennégy hónappal a tavalyi, ajánláshamisítási botrányoktól hangos országgyűlési választás után az összesen 256 rendőrségen landolt esetnek csak kevesebb mint felében indult nyomozás, de ezekből is csak kettő jutott el a vádemelésig. A rengeteg idő és energia ráfordítása után nagyjából ejnye-bejnyével végződő eljárásokban ráadásul nem is maguk az aláíráshamisítók kerülnek bíróság elé – még kevésbé azok a kamupárt-szervezők, akik a választás végén eltűntek a felvett százmilliókkal.

Az elsőrendű vádlottat vesztegetés elfogadása, folytatólagosan elkövetett csalás, költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt ítélték el.

Ismét bíróság előtt tárgyaltatná a különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalási ügyét, ami miatt hét év fegyházat kapott az egykor az éjszaka császárának tartott Vizoviczki László. A Magyar Nemzet értesülése szerint a vállalkozó és védője a Kúrián vitatják a jogerős döntést, amellyel kizárták a feltételes szabadlábra helyezés lehetőségéből, s így szerintük súlyosabb ítéletet kapott, mint első fokon. A Kúria júliusban dönthet az indítványról.

Egy kétmilliárdos étolaj-korrupcióval kezdődött az egész történet.

Leinemann Zsolt az ügyvédjén keresztül arról tájékoztott minket, hogy a Fővárosi Főügyészség a 2017. december 22-én kelt határozatával Leinemann Zsolttal szemben a büntetőeljárást megszüntette, mivel a nyomozás adatai alapján nem volt megállapítható bűncselekmény elkövetése, és az eljárás folytatásától sem volt eredmény várható.

Három év szabadságvesztésre ítélte első fokon a Fővárosi Törvényszék Mengyi Roland volt fideszes országgyűlési képviselőt, akit költségvetési csalás kísérletével és befolyással üzérkedéssel, azaz klasszikus korrupciós bűncselekményekkel vádoltak. Ő volt az ügy hatodrendű vádlottja, és társait is kivétel nélkül elítélte a bíróság. Mengyit hat évre eltiltották a közügyektől és 4 millió forint pénzbüntetést is kapott.