K-Monitor Adatbázis

Megtiltotta a kórházaknak a „panaszkodást” a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI).

Inkorrekt olyan módon támadni a Magyar Fejlesztési Bankot (MFB), hogy nem tud ellene védekezni. A banktitok kötelez bennünket – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Nyíri János, az állami tulajdonban lévő bank szóvivője annak kapcsán, hogy ellenzéki politikusok azzal vádolják a jelenlegi menedzsmentet: kormányközeli cégcsoportot finanszíroznak állami pénzből.

A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) szerint működésüket 2010-ben a kormány a korábbinál nyilvánosabbá tette, de a pénzintézetnek kötelessége megtartani a bank- és üzleti titkot. Nyíri János, az MFB szóvivője ezt arra reagálva közölte csütörtökön, hogy Scheiring Gábor, az LMP egyik országgyűlési képviselője szerdán közleményében azt írta, rossz az MFB-ről szóló törvény, mert lehetővé teszi a titkolózást.

Közérdekű adatigénylésünk nyomán az MFB Zrt. megküldte az elmúlt évben 100 millió forintnál nagyobb összeggel hitelezett cégek listáját.

A széles körben elterjedt nézetek ellenére a jelenleg a tönk szélén álló BKV nem tűnik túlzottan pazarló szervezetnek a számok tükrében. Attól még csődbe mehet.

A korábbi pécsi városvezetők jutalmainak jogosságát vizsgáló bizottság szerint törvénytelen kifizetések történtek. A megállapítást vitatják az érintettek, a felvett pénz egy részét ketten mégis visszafizették.

A felvetést elindító ügy a pécsi jutalombotrány. A baranyai megyeszékhely MSZP-s vezetői - miközben 38 milliárd forintos adósságot hoztak össze Pécsett - milliárdos jutalmakat osztottak ki egymásnak.

Nyilvánossá tette a pécsi volt önkormányzati vezető tisztségviselőknek 2002 és 2009 között átutalt jutalmak összegét Páva Zsolt, a város fideszes polgármestere.

Lázár Jánossal készült kétrészes interjúval okozunk örömöt olvasóinknak. Ma pártfinanszírozással, Esztergommal, operettkatonákkal és kormányzati fáradtsággal folytatjuk a tegnapi beszélgetést.

Tizenötmillió forint támogatást követel vissza az uniós pályázatokat lebonyolító Nemzeti Fejlesztési Ügynökség egy magyar cégtől, miután kiderült, hogy a kft. hamis igazolást adott be arról, hogy nincs tartozása az adóhatóság felé. Az NFÜ négy hónapos huzavona után árulta el az ukrán állampolgárok tulajdonában álló cég nevét, illetve azt, hogy mekkora összegű támogatásról van szó.