K-Monitor Adatbázis

Közadatigénylésben kértük ki a Miniszterelnökségtől, hogy a Hungary Helps program keretében milyen projektekre mennyit költött eddig a magyar állam. A válaszul kapott táblázat szerint Libanonba 1 milliárd, Irakba és Szíriába 2-2 milliárd, Jordániába, Kongóba és Nigériába körülbelül 300-300 millió forint támogatást küldtünk. Ez összesen 6,1 milliárd forint: a 2017-es Soros-ellenes kampányra kétszer ennyi közpénzt szánt a kormány, az épülő Puskás-stadion pedig 26-szor ennyibe kerül.

Döbbenetesen rosszul költik néha az adófizetők pénzét. És nem csak olyan helyeken, mint Kína vagy akár Magyarország: őrült és értelmetlen német projektek is rákerültek a listánkra.

A magyar Közbeszerzési Hatóság adatbázisa szinte használhatatlan. Az afrikai Zambiában pár kattintás, ami Magyarországon lehetetlen.

A korábban a miniszterelnök bizalmát élvező Zaid Naffa tiszteletbeli jordániai konzul az Átlátszó értesülései szerint a Pharaon-affér óta kerüli a nyilvános rendezvényeket, így az olyan diplomáciai eseményeket is, amelyeket kifejezetten a konzulok számára rendeznek. Maga a cím sokak számára csak presztízs, ami például bemutatkozáskor jól hangzik, de a korábbi botrányok miatt már nem cseng olyan jól, mint évekkel ezelőtt. Bemutatjuk a tiszteletbeli konzulokat.

Újabb kereskedőház üzemeltetését nyerte el Alpaslan Kaya cége, a Kaleco Dis Ticaret ve Danismanlik A.S., amely Libanon és Ukrajna után az algériai-magyar áruforgalomban is kulcsszerephez jut.

Derékig elmerült a Quaestor-botrányban, sokáig titkolta közérdekű adatait és szerződéseit, felsővezetésében Szijjártó focista haverja, összekötői között frissdiplomások vannak. Ez a Magyar Nemzeti Kereskedőház, amely tízmilliárdból próbálja pörgetni a magyar exportot olyan egzotikus helyeken, mint Botswana, Ghána és Laosz. Megnéztük, hogy ez mennyire sikerült nekik.

A Párbeszéd Magyarországért (PM) információi szerint letelepedési kötvényt vásároltak azok a keleti keresztény családok, akikről az Emberi Erőforrások Minisztériumát vezető Balog Zoltán korábban azt állította, hogy 2013-2014-ben Magyarország titokban befogadta őket – mondta Barabás Richárd, a PM szakszóvivője.

Nagyobb lehet a brókerbotrány háttérbázisa, mint ami első ránézésre látszik. Legalábbis erről tanúskodik az a tény, hogy az érintett cégek tulajdonosainak és vezetőinek több száz egyéb cégben van érdekeltségük.

Brit ügyészek vizsgálják, hogy az Alstom francia energia- és gépipari konszern brit leánycégeinél elkövetett korrupciós ügyeknek volt-e magyar szála.