K-Monitor Adatbázis

Az Áder János által létrehozott alapítvány milliárdokat költ egy nagyszabású eseményre, amelyet 2021-ben még a külügy hozott tető alá. A cél nemes: „a társadalom környezettudatossága fejlesztésének támogatása”. Van miből megvalósítani: az alapítványt sok milliárd forint közpénzzel támogatták meg.

Négy koreai éttermet, állandó forgalmat, reggeli dugókat és Mészáros Lőrinc egyik cégét kapta a nyakába Iváncsa, mióta a dél-koreaiak a koronavírus-járvány alatt rohamtempóban elkezdték itt felhúzni az akkumulátorgyárukat. De egy-két hangosabb helyi arcon kívül nincs akkora ellenállás, mint mondjuk Debrecenben, ahol hasonló gyárépítést terveznek. Pedig az iváncsai építkezésen már többen is meghaltak, a mentősök pedig már legalább harmincszor mentek ki a helyszínre. Vannak, akik környezetszennyezéstől is tartanak, de a polgármester szerint ez nagy lehetőség a falunak. A kormányhivatal szerint viszont a beruházásnak szigorú előírásokat kell betartania, az nem okoz jelentős környezeti hatásokat, ezért nem is kell hozzá környezethasználati engedély.

A gödi Samsung-gyárat az elmúlt években számtalanszor megbüntették, amiért nem tartotta be a tűzvédelmi, iparbiztonsági, munkavédelmi és építési szabályokat. A bírságok többnyire 2-3 milliósak, miközben az állam több tízmilliárddal támogatja a céget.

Minden eddiginél szigorúbb feltételekkel adta ki a kormányhivatal a környezethasználati engedélyt a debreceni akkumulátorgyár építéséhez – ezt a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal közölte hétfőn az MTI-vel. A kormányhivatal azt közölte ugyan, hogy a honlapján már el is olvasható a határozat kivonata, de ezen a linken csak a 2022. november 30-i hirdetményt találtuk az akkumulátorgyárral kapcsolatos közmeghallgatás helyszínének változásáról, és a hirdetmények között máshol sem találtuk meg cikkünk megjelenéséig ezt a kivonatot.

A döntés viszont csupán február 18-án lesz végleges. A Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal állítja: minden korábbinál szigorúbb feltételekkel engedélyezték a beruházást.

Szerdán tett közzé a Külgazdasági és Külügyminisztérium egy olyan jogszabálytervezetet, amely kivonja a nemzetgazdasági célból kiemelt beruházásokat a területrendezési terv hatálya alól. A szabályozást a már folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell. A tervezet külön kiemeli, hogy a mentesség vonatkozik az elmúlt időkben komoly helyi ellenállást kiváltó projektre: az iváncsai és a debreceni akkumulátorgyár-építésekre.

2021-ben 55 millió forintot, tavaly már hatvanmilliót juttatott a debreceni polgármester a Future of Debrecen egyesületnek, amely a város környezeti és kulturális örökségének megóvására alakult, de a nagy port verő akkumulátorgyár-ügy kapcsán egyáltalán nem szólalt fel.

Tavaly nyáron indítottunk pert a gödi akkumulátorgyár tíz évig titkosítani kívánt vízmonitoring adataiért. Az elsőfokú bíróság kimondta, hogy a hatóságnak ki kell adnia az adatokat, nemrég pedig másodfokon is pert nyertünk, így az ítélet jogerőssé vált. Ezután január elején végre megkaptuk a kért dokumentumokat. Az eredmény döbbenetes: a gyár területén lévő monitoring-kútból 2016 óta nem vettek vízmintát, ráadásul a kutat 2018-ban be is temették. Mindez a magyar hatóságok sara, ugyanis a felszín alatti vizekben nem vizsgálják az akkumulátorgyártás során használt veszélyes anyagokat. Mindeközben a gyár közelében lévő kutakban olyan mérgező, magzatkárosító hatású oldószert mutatott ki egy független vizsgálat, amit az akkumulátor-gyártás folyamatában is használnak. 

Egy évvel ezelőtt bőkezű, 50 milliárdos támogatást rendelt a magyar kormány az Iváncsán létesülő akkumulátorgyár infrastrukturális beruházásaihoz. Az összeg azóta tovább nőtt: a Mészáros és Mészáros Zrt. plusz 2,6 milliárd forintot kapott a gyárat kiszolgáló víziközművek megépítésére, de az útfejlesztések plusz 40 milliárdja sem szerepelt az eredeti rendeletben. A negatív környezeti hatásokkal viszont csak az üzemelés megkezdése után szembesülnek majd a lakosok – vélik a beruházás helyi kritikusai.