Megigényelték az íveket és elkezdik az aláírásgyűjtést a jóváhagyott népszavazási kezdeményezésükhöz, ezzel párhuzamosan új kérdést is benyújtanak – mondta az LMP-s Kanász-Nagy Máté. Közben civilek is azt kérik a köztársasági elnöktől, hogy ne írja alá az építészeti törvényt, amelybe átemelték a kiemelt beruházások szabályozását, a korábbiaknál is kevesebb lehetőséget hagyva a közvetlenül érintettek számára.
Az Alkotmánybíróság egyhangúlag döntött a beadványról.
Az Alkotmánybíróság ugyanazon a napon utasította el a Budai Hengermalom MFB-hitele ügyében beadott alkotmányjogi panaszunkat, amelyen az Átlátszó megkapta az alkotmánybírósági eljárás elhúzódása miatt beadott strasbourgi kérelmünkre megítélt kártalanítást. A jövőre nézve ugyan az állami bankok működésének átláthatósága egy, az AB által hasonló ügyben néhány hete hozott döntés alapján akár még bővülhet is, de ez nem változtat azon, hogy már sosem fogjuk megtudni, hogy hogyan szerezte Nyerges Zsolt 2000-ben az első milliárdját. Az igazán szomorú az, hogy ez tíz évvel és három országgyűlési választással az eredeti adatigénylés benyújtása után igazából már mindegy is.
Az Alkotmánybíróság szeptember 30-ig adott időt az Országgyűlésnek, hogy módosítsa a banktitkot mindenek felett állóként kezelő törvényt. A döntésben fontos szerepet játszott a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság álláspontja.
A kormány február 24-én olyan hírlevelet küldött, amelyben az a mondat is szerepelt, hogy „felelőtlennek tartjuk, és nem támogatjuk azt az ellenzéki álláspontot, hogy Magyarország katonákat és fegyvereket küldjön Ukrajna területére.” (...) Az Alkotmánybíróság március 23-i döntésével azonban ugyanarra jutott, mint március 13-án: a Kúria döntése alaptörvény-ellenes, a Kormány kommunikációs tevékenységével tájékoztatási kötelezettségének tett eleget.
A kormány február 24-én az ukrán helyzetre reagáló hírlevelet küldött, amelyben az a mondat is szerepelt, hogy „felelőtlennek tartjuk, és nem támogatjuk azt az ellenzéki álláspontot, hogy Magyarország katonákat és fegyvereket küldjön Ukrajna területére.” A Kúria úgy ítélte meg, hogy a kormány megsértette a választási törvényt azzal, hogy a hírlevélben az ellenzék ellen kampányolt. Az Alkotmánybíróság elfogadta a kormányzati álláspontot. Az Alkotmánybíróság tanácsa ez alapján megállapította, hogy a Kúria döntése alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette.
A Juhász Miklós vezette tanács ezért megsemmisítette a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodát elmarasztaló kúriai végzést.
Az Alkotmánybíróság szerint nem korlátozza aránytalanul az információszabadságot a paksi atomerőmű bővítéséről szóló projekttörvény, és a bíróságok eddig is az állam átlátható működését garantálni hivatott infotörvénnyel összhangban értelmezték azt. Két alkotmánybíró különvéleménye szerint azonban erre egy külön rendelkezés kéne.
Az önállótlanná tett Alkotmánybíróság olyan zsilipet nyitott meg a kormányzati médiakonglomerátum létrehozásának védelmében, amely bármely területen tág teret adhat az Orbán-közeli monopóliumoknak.Az Alkotmánybíróság (AB) minapi döntése alapján elegendő egyetlen varázsszót papírra vetniük az indoklásnál:
„közérdek”.
Ennek a lényegében minden mást felülíró minősítésnek a perdöntő voltát a testület a 476 termékből álló médiaportfóliót egyesítő Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) létrejöttének körülményeit kifogásoló, az ellenzéki képviselők által közösen jegyzett indítvány kapcsán mondta ki.
Bár a vizsgálat kezdeményezői szerint súlyosan sérült az alaptörvény – illetve az általa is garantált szabadpiaci verseny és médiapluralizmus –, amikor a kormány nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette a konglomerátum létrejöttét, az, hogy a fékek és ellensúlyok szerepre hivatott személyek vagy szervezetek közül senki nem akadályozhatja meg a döntést, az AB szerint cseppet sem aggályos.
Az Alkotmánybíróságnál évekig hevernek a beadványok úgy, hogy rájuk se néznek. Ahol maga az Alaptörvény szab határidőt, azt nem tartják be. Magyarázatot adni, kérdésekre válaszolni nem hajlandó az Ab.
