Megigényelték az íveket és elkezdik az aláírásgyűjtést a jóváhagyott népszavazási kezdeményezésükhöz, ezzel párhuzamosan új kérdést is benyújtanak – mondta az LMP-s Kanász-Nagy Máté. Közben civilek is azt kérik a köztársasági elnöktől, hogy ne írja alá az építészeti törvényt, amelybe átemelték a kiemelt beruházások szabályozását, a korábbiaknál is kevesebb lehetőséget hagyva a közvetlenül érintettek számára.
Az Alkotmánybíróság Debrecent és az akkumulátorgyárakat érintő helyi népszavazás ügyében hozott visszautasító végzése szerint nincs alapvető alkotmányossági probléma a bepanaszolt ítéletben, azt pedig nem az Ab dolga eldönteni, hogy egyértelmű-e a kérdés. Két leszavazott alkotmánybíró szerint súlyosan sérülnek az alkotmányos jogok.
Magyarországon csak arról nyilváníthatnak döntéseket befolyásoló véleményt az emberek, amiről – és amit – a kormányfő hallani szeretne. Hogyan épített akadálypályát a Fidesz az állampolgári népszavazások kezdeményezői elé?
A kormány február 24-én olyan hírlevelet küldött, amelyben az a mondat is szerepelt, hogy „felelőtlennek tartjuk, és nem támogatjuk azt az ellenzéki álláspontot, hogy Magyarország katonákat és fegyvereket küldjön Ukrajna területére.” (...) Az Alkotmánybíróság március 23-i döntésével azonban ugyanarra jutott, mint március 13-án: a Kúria döntése alaptörvény-ellenes, a Kormány kommunikációs tevékenységével tájékoztatási kötelezettségének tett eleget.
A kormány február 24-én az ukrán helyzetre reagáló hírlevelet küldött, amelyben az a mondat is szerepelt, hogy „felelőtlennek tartjuk, és nem támogatjuk azt az ellenzéki álláspontot, hogy Magyarország katonákat és fegyvereket küldjön Ukrajna területére.” A Kúria úgy ítélte meg, hogy a kormány megsértette a választási törvényt azzal, hogy a hírlevélben az ellenzék ellen kampányolt. Az Alkotmánybíróság elfogadta a kormányzati álláspontot. Az Alkotmánybíróság tanácsa ez alapján megállapította, hogy a Kúria döntése alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette.
A Juhász Miklós vezette tanács ezért megsemmisítette a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodát elmarasztaló kúriai végzést.
Az Ab szerint nem befolyásolja érdemben a politikai részvételt, hogy nem ott szavazunk, ahol élünk. Az állandó lakcím csupán kapcsolattartásra szolgál innentől, mivel sokan eddig sem valós adatokat adtak meg.
Hétfőn az Alkotmánybíróság áldását adta arra, hogy a Fővárosi Közgyűlésben ezentúl a 23 kerület polgármestere és 9 kompenzációs listáról bejutott képviselőből álljon. Eddig a teljes közgyűlést pártlistáról választhatták meg a budapestiek.
