A nemzeti Adó- és Vámhivatal költségvetési csalás miatt folytat eljárást. Az amerikai pénzek miatt emellett szintén a NAV rendelt el költségvetési csalás gyanújával nyomozást, a Nemzeti Nyomozó Iroda pedig pénzmosás és sikkasztás miatt vizsgálódott. Utóbbi nyomozást később átvette az adóhatóság - írja a Magyar Nemzet.
Az Egri Korona Borház Kft. ügyvezetője ellen, akit a sajtóban Fidesz-közeli vállalkozóként emlegetnek, költségvetési csalás, illetve hamis magánokirat felhasználása gyanújával nyomoz az adóhatóság. A cég tavaly 372 millió forintos támogatást kapott munkásszállások kialakítására.
Sikkasztás gyanúja miatt tett feljelentést a Komárom-Esztergom megyei Császár község önkormányzata a településen zajló bölcsődeépítés kapcsán, ahol a Buda Híd Kft. volt a kivitelező. A cég, amelynek tulajdonosa Lipők Zoltán, Kemecse fideszes polgármesterének a fia, az önkormányzatok beszámolói szerint egymás után tűnt el a településekről, ahol közpénzes beruházásokért felelt. Az anyagi kár mellett a szellemi is jelentős: Császáron például szétszéledt a bölcsődei szakembergárda, a gyerekek és szülők pedig hiába várták a létesítmény megnyitását. Érden most próbálják visszaszerezni a Présház építési területét.
A máltai hajóregiszterben csak július 5. óta szerepel a Rose d'Or tulajdonosaként az Euroleasing.
Jelentős vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalás miatt emeltek vádat Pécsvárad polgármestere ellen, amiért az önkormányzat által elnyert pályázati összegből fiktív számlákkal saját magának szerzett meg egy részt – közölte a Baranya Vármegyei Főügyészség, írja az MTI. A csalás irányítója Zádori János, Pécsvárad 2014 óta hivatalban lévő független polgármestere volt – erősítette meg az információt Kutas Tamás főügyészségi szóvivő.
Munkásszállók kialakítása program keretében nulla forint árbevételű, illetve programozással, számítástechnikával foglalkozó cég számára juttattak több száz millió forintot – derül ki Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő Facebook-bejegyzéséből.
Alig száradt meg a tinta a Nemzeti Eszközkezelő (NET) Zrt. több ezer ingatlanának ingyenes átadását biztosító szerződésen, máris emelte a lakások bérleti díját az MR Közösségi Lakásalap 5,1 százalékkal. Majd idén márciusban újabb 14,5 százalékkal. Azért ennyivel, mert a „törvények és az általános szerződési feltételek az inflációval megegyező díjemelésre adtak lehetőséget az első két évben” – hívta fel erre még az átvételkor a figyelmet Czibere Károly, a Magyar Református Szeretetszolgálat elnöke. (A két év idén lejár.) Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke akkor ezt azzal toldotta meg, hogy tudatosítani kell a bérlők számára, hogy pontosan mennyi is az ingatlan valós fenntartási költsége és abból milyen jogcím okán kapnak kedvezményeket, lévén az „ingyennek nincs értéke”. (Az MR Közösségi Lakásalap ennek a két szervezetnek a közös teremtménye.) Majd mindketten azt bizonygatták, hogy a lakásalap „fő célja a lakhatás biztosítása”, illetve „nem lakásban gondolkodnak, hanem élethelyzetben”.
Az Oroszország elleni szankciók következménye lehet a tervezett beruházást végző cég rövid időn belül immár második tulajdonosváltása.
A májusban Magyarországon járt küldöttségnek Navracsics Tibor is elismerte, hogy létezhet kormányzati diszkrimináció az uniós pénzek elosztásában, míg a források elköltésének átláthatóságára vonatkozó kérdésekre az Állami Számvevőszék elnöke csak politikai nyilatkozatokkal reagált.
