Lejárt egy újabb letelepedési kötvénysorozat. Az állampapírt öt éve bocsátották ki, 335,85 millió euró volt a sorozatban. Az állam most a 2 százalékos kamaton felül a csaknem 15 százalékos árfolyamveszteséget is kifizetheti a befektetőknek.
Tavaly év végén felgyorsult a Paksra tervezett új blokkok beruházása.
A Pénzügyminisztérium pedig azt árulta el képviselői kérdésre, hogy eddig összesen 239 millió euró értékben történt lehívás a paksi hitelkeretből. Azért külön fizet az állam, ha adott évben nem történik meg az egész évre szánt hitelrész teljes lehívása: ilyen esetekben rendelkezésre tartási díjat kell fizetnünk, erre eddig 1,832 millió eurót kellett fizetnünk. Mint jeleztük az eredeti, 2024-2025-ös átadási határidőhöz képest jelen állás szerint 2029-ben kerülhet sor az új blokkok átadására. Arról is hallani, hogy a kormány sem annyira lelkes már a projekt iránt, mint volt korábban.
Ezúttal egy ellenzéki képviselő faggatta írásban a pénzügyminisztert arról, mennyit kell visszafizetnie az államnak a letelepedési kötvényes off-shore cégeknek az öt év után lejáró kötvénycsomagok után 2020-ban. Az ideinél magasabb, 445,5 millió eurós értékben járt le egyébként letelepedési kötvény 2019-ben. Mégsem ez a csúcsév az utoljára 2017-ben kibocsátott ötéves papírok törlesztési terhei tekintetében, 2022-ben ugyanis 551,7 millió eurót kell majd visszafizetnie az államnak. A Transparency International 2018 októberében nyilvánosságra hozott tanulmánya szerint azon, hogy a letelepedési államkötvények kamata 2014 után magasabb volt, mint a devizakötvényeké, az állam és az adófizetők legalább 21 milliárd forint relatív veszteséget szenvedtek el. Azt is figyelembe véve pedig, hogy ebben az időszakban az Európai Beruházási Banktól (EIB) több kedvezményes hitelt kérhetett volna a kormány – ezek kamatterhe ugyanis általában két százalékponttal kisebb volt, mint a devizakötvények hozama –, a teljes veszteség a 30 milliárd forintot is megközelíthette.
Több mint 21 milliárd forintot bukott a magyar állam a letelepedési kötvényprogramon – adtunk hírt egy a Transparency International által a kötvényprogram gazdasági hasznosságáról készített tanulmányról. A kormány is reagált a tanulmány megállapítására, és egy teljesen más számítási eredménnyel rukkolt elő.
Bevándorlás, offshore cégek és korrupció: ezek ellen küzdött a Fidesz, a letelepedési kötvényprogramban ez mind benne van.
Nem vet jó fényt a letelepedési kötvényprogramra a Transparency International friss, a projektet vizsgáló kutatása. Az Államadósság Kezelő Központ szerint viszont a kötvényprogram jelentős kamatmegtakarítást jelentett az államnak.
Erre az Európai Központi Bank (ECB) figyelmeztetése miatt volt szükség. Helyette ingatlanokban, befektetési jegyekben, vállalati kötvényekben, bankbetétben tartják a pénzt.
Ráadásul Magyarország nincs egyedül a letelepedési engedéllyel kecsegtető befektetések ajánlatával az unióban.
Idén először kell az államnak a zsebébe nyúlnia, és hozamot fizetni az első letelepedési kötvényvásárlóknak, mivel a 2013-ban kibocsátott kötvények öt éves lejáratúak.
Jelentős késéssel, de végre közzétette tavalyi üzleti beszámolóját az Arton Capital Kft. Ez az egyetlen magyar vállalkozás, amely letelepedési kötvények értékesítésével foglalkozik, és ezért valamennyire ráláthatunk a pénzügyi működésére.
