K-Monitor Adatbázis

Nyilvánosságra hozta az Eurostat a 2017-es egész éves előzetes államháztartási- és adósságadatokat. Ebből az is kiderült: a magyar MNB-alapítványok esetében bekeményített az EU statisztikai hivatala, szerinte ezeket az alapítványokat és cégeiket az államháztartáson belülre kellene sorolni.

Ledolgozhatatlan csúszás, bábeli nyelvi zűrzavar, a magyar vállalkozások kiszorulása – kezd kicsúszni a kormány kezéből az ország legdrágább beruházása.

A kormány már régóta pedzegeti azt, amit kedden be is jelentett Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter: úgy hívjuk le a Paks 2 beruházásra kapott orosz hitelt, hogy azt rögtön visszafizetjük, és kiváltjuk egy sokkal jobb feltételekkel felvehető hitelre. A PAKSI BŐVÍTÉSRŐL ALÁÍRT ÁLLAMKÖZI SZERZŐDÉSBEN RÖGZÍTETT HITEL UGYANIS MÁR EGY IDEJE ROSSZABB, MINT BÁRMI MÁS, AMIVEL FINANSZÍROZNI LEHET EGY EKKORA BERUHÁZÁST, a magyar kormány pedig egy ideje tudja, hogy amint lehet, meg kell tőle szabadulni. De akkor miért vettük fel egyáltalán? És akkor jó lesz nekünk az, hogy Oroszország helyett másfelé fogunk 10 milliárd euró értékben eladósodni?

A jegybank alapítványai 2017 végén vállalati kötvény formájában közel 100 milliárdot toltak saját vagyonkezelő cégükbe, a pénzt állampapírokból csoportosították át. Az átcsoportosításnak a nagy Váci úti ingatlanprojekthez lehet köze.

Ugyan az MNB elszámolásaiban megjelent egy 2826 milliárd forintos tétel, amellyel az állam a nyugdíjpénztári átlépések miatt tartozik, Matolcsy György most elmagyarázta, hogy valójában miért nincs tartozás.

Nagyon nekibátorodott Orbán Viktor az első kormányzása óta. Akkor még kisebb trükkökkel emelt ki százmilliárdokat a költségvetésből, szinte szégyenlősen egyengette családja gazdagodását, és csupán néhány famulusával kivételezett. Ma nagyban űzi mindezt, és ha megnyeri a választásokat, utána aligha vállal önkéntes mértékletességet.

Sorra vettük Rogán Antal a letelepedésikötvény-programmal kapcsolatos mai kijelentéseit, és megvizsgáltuk, hányszor mondott igazat. Az eredmény nem túl fényes.

Elképesztő mélységbe jutott a kormányzati kommunikáció, miután Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter éves meghallgatásán nem adott érdemi választ arra, hogy mennyit bukott a magyar költségvetés a letelepedési kötvényeken. Több ellenzéki képviselő is azt szerette volna megtudni az Országgyűlés költségvetési bizottságának szerdai ülésén, hogy az adófizetők nyertek vagy vesztettek a kormány bevándorlási programján. Lapunk számítása szerint több mint 17 milliárd forintos veszteség érte az államkasszát a letelepedési kötvények után fizetett luxuskamatok miatt, amelyek a kötvényeket jegyző, Fidesz-közeli offshore cégeknél landoltak. A kifizetett kamatokat a magyar adófizetők állták.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint nem neki kell válaszolnia arra, hogy a letelepedési kötvényvásárlás feltételeit miért úgy alakították ki, ahogy. A fideszes politikus szerint ugyanis a feltételeket nem is az általa vezetett minisztérium, hanem a törvényhozók határozták meg. A kérdések megválaszolása a gazdasági bizottságoz tartozik.