K-Monitor Adatbázis

Aszódi Attila, paksi bővítésügyi államtitkár bejelentette, hogy elkezdik lehívni a titkos feltételrendszerű orosz hitelt, és el is kezdik visszafizetni belőle az oroszokat, pontosabban a fővállalkozót, írja az MTI.

Mint emlékezetes, a 2014-ben váratlanul aláírt magyar-orosz kormányközi megállapodás nyomán a magyar állam a paksi bővítésre 10 milliárd eurós, 30 éves futamidejű hitelt vesz fel, mintegy 4 százalékos kamatra.

Mostanában kevés hír érkezik a Pallas Athéné alapítványok háza tája felől, pedig a Magyar Nemzeti Bank által létrehozott szerveződések kiemelt projektjei közül néhány lassan a megvalósulás utolsó szakaszába lép. Eközben pedig a finanszírozási háttér is folyamatosan átalakul. Néhány friss infót most megosztottak velünk az alapítványok.

Az orosz hitelből fizetik a számlák nyolcvan százalékát. Valami nem stimmel a kormányzati számításokkal a paksi atomerőmű új blokkjait illetően. Mást mond a várható költségekről a Miniszterelnökség és mást a beruházásért felelős tárca nélküli miniszter.

Varga Mihály most egy parlamenti írásbeli válaszban elárulta, hogy az idén márciusban lezárult értékesítési időszak során összesen 575 milliárd forint (1,8 milliárd euró) névértékben értékesítették a kötvényeket, ténylegesen 517 milliárd forint (1,7 milliárd euró) ellenérték fejében.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) által létrehozott Pallas Athéné Alapítványok 3,156 milliárd forinttal gyarapították vagyonukat az alapításuk óta – közölte a jegybank alapítványainak vagyonát kezelő Optima Befektetési Zrt. A szeptember 30-i állapot szerint a Pallas Athéné Alapítványoknak juttatott összesen 266,4 milliárd forint alapításkori vagyon értéke 269,5 milliárd forintra nőtt.

Az előzetes várakozásokra rácáfolva a statisztikai elszámolási viták rendezésére szolgáló uniós testület az EU statisztikai hivatalának adott igazat az Eximbank ügyében, igaz ennél szorosabb nem is lehetett volna a "szavazás" végeredménye. Ennek értelmében az állami pénzintézetet az államháztartási körön belülre kellene sorolni, ami így befolyásolhatja a magyar államháztartás legfontosabb mutatószámait. Körbejártuk, mi lehet a következő lépés az ügyben.

Az elmúlt években csak egyetlen hónap volt, amikor nagyobb hiányt hoztak össze az államháztartásban, mint idén júniusban.

A korábban becsültnél sokkal nagyobb veszteség érhette a magyar államot a letelepedésikötvény-program kamatai miatt. A kormány a mai napig tagadja, hogy hazánk rosszul járt volna a kötvényüzlettel. Személyesen Orbán Viktor miniszterelnök és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, de a kormánypártok több prominens tagja is úgy nyilatkozott korábban, hogy hazánk csak nyert a letelepedési programmal. De a hivatalos, azaz a kormányzati szerv által szolgáltatott adatokból kiderült, hogy a kötvényprogram indulása óta a magyar adófizetőket 1,2 milliárd forintos kár érte.

Eddig is sok titok övezte a letelepedési programot, ám a szereplők néhány információmorzsát megosztottak a közvéleménnyel. Ilyen volt, hogy havonta hány állampapírt jegyeztek le, vagy éppen hány külföldi kérvényezett letelepedési engedélyt. Ma már ezeket az információkat sem osztja meg a kormány, de nem csak lapunkkal, még a parlamenti képviselőkel sem.