K-Monitor Adatbázis

Legalább 1200 milliárd forint, vagyis a teljes lakossági állampapír-állomány minimum ötöde nem a lakosság kezében van, hanem intézményi befektetőknél – számolta ki az Azénpénzem.hu az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) és a Magyar Nemzeti Bank hivatalos számaiból.

Bár a kormányzati kommunikáció szerint nincs kockázata a letelepedési engedélyek nemzetgazdasági szempontból megkönnyített kiadásának, ez nem teljesen fedi a valóságot. Most a kormány is belátta, komoly nemzetbiztonsági kockázatot jelent Magyarországra és az Európai Unióra a kötvényprogram során kiosztott több ezer tartózkodási engedély – legalábbis erre utal egy a múlt héten elfogadott módosítás, amit egy salátatörvényben rejtettek el. A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényt azzal egészítették ki, hogy a Magyarországon történő letelepedés céljából nemzeti letelepedési engedélyt EU-n kívüli állampolgár akkor kaphat, ha „letelepedése Magyarország érdekeivel összhangban áll”. Ez lényegében azt teszi lehetővé, hogy bármilyen különleges indok nélkül el lehessen utasítani egy külföldi tartózkodási engedély iránti kérelmét.

Lapunk birtokába került egy olyan szerződés, amelyet egy kínai állampolgár kötött egy letelepedési kötvényeket forgalmazó offshore céggel. Ebből a dokumentumból kiderült, hogy a Rogán Antalhoz, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszterhez köthető ügyvédi iroda ötezer eurót, azaz másfél millió forintot kap minden egyes letelepedni szándékozó kínai ügyféltől. Kosik Kristóf ügyvéd többször járt el Rogán Antalnak, valamint Habony Árpádnak, a kormányfő informális tanácsadójának a megbízásából, sőt lapunk úgy tudja, hogy ő írta a letelepedésikötvény-programot lehetővé tevő jogszabály módosítását is 2012-ben.

A független Varju László érdeklődött arról, megszüntették-e már a kötvények értékesítését.

Egyetlen olyan cég van a letelepedésikötvény-programban, amelyet Magyarországon jegyeztek be, a többi kivételezett vállalkozást egytől egyig adóparadicsomnak számító helyszínen alapították. Az Arton Capital Kft.-t Rogán Antal kabinetminiszter évfolyamtársa, a bolgár származású Balogh Radosztina vezeti, és a Közel-Kelet szinte összes országára, valamint egyes afrikai és ázsiai piacokra is megkapta a forgalmazási engedélyt az Országgyűlés fideszes többségű gazdasági bizottságától.

Egyre nagyobb a nemzetközi nyomás az Orbán-kormányon, miután a letelepedésikötvény-programján keresztül több mint 15 ezer külföldi jutott a schengeni övezetben is szabad mozgásra jogosító magyar letelepedési engedélyhez. Úgy tűnik, a kabinet „meghallotta” az uniós tagállamok kritikáját, és visszavonulót fújt a nemzetbiztonsági szempontból igen aggályos kötvényprogram esetében. A Magyar Közlönyben múlt pénteken megjelent kormányrendelet ugyanis lényegében lehetetlenné teszi a letelepedési engedélyek igénylését a családtagok számára. Helyesebben azok, akik eddig nem igényelték a letelepedési engedélyt, már nem is fognak hozzájutni.

Nehéz lesz megmagyaráznia Rogán Antalnak, hogyan fordulhatott elő az, hogy még be sem adta a letelepedésikötvény-programot lehetővé tevő jogszabály-módosító indítványát, máris megalakult az egyik offshore cég a Brit Virgin-szigeteken.

A törvényesített és a rendszerszintű korrupció iskolapéldája a magyar letelepedési kötvényprogram – állapította meg a Transparency International Magyarország (TI) és az Investment Migration Council közös tanulmánya. A dokumentum szerint a letelepedési államkötvények átláthatatlanul működő kereskedő cégeket gazdagítanak, Magyarország azonban egyetlen fillér haszonra sem tesz szert.

Az ÁKK Zrt. 2013-2016 között összesen 17 ezer 9 darab letelepedési kötvényt adott el külföldieknek - válaszolta Tállai András NGM-államtitkár Sneider Tamás jobbikos képviselő kérdésére.

A letelepedési kötvények 11 százalékát tulajdonképpen illegálisan veszik meg a közvetítőként eljáró offshore cégek, vagyis azelőtt jegyzik le a papírokat, hogy konkrét ügyfélvásárlási szándék lenne mögöttük – ez derült ki a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (BMH) lapunknak küldött, frissiben korrigált adataiból. A BMH szerint a program 2013-as indulása óta a tavalyi év végéig 4171 külföldi személy adatait adták át a bevándorlási hivatalnak. Ám az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) ennél sokkal több kötvényjegyzésről adott számot: a program indulása óta 4702 állampapírt vásároltak meg a többségében offshore cégekből álló közvetítő vállalkozások szintén 2016 végéig. A BMH adatai tehát 531 kötvénnyel kevesebbet tartalmaznak.