K-Monitor Adatbázis

Eddig is sok titok övezte a letelepedési programot, ám a szereplők néhány információmorzsát megosztottak a közvéleménnyel. Ilyen volt, hogy havonta hány állampapírt jegyeztek le, vagy éppen hány külföldi kérvényezett letelepedési engedélyt. Ma már ezeket az információkat sem osztja meg a kormány, de nem csak lapunkkal, még a parlamenti képviselőkel sem.

Egyetlen olyan cég van a letelepedésikötvény-programban, amelyet Magyarországon jegyeztek be, a többi kivételezett vállalkozást egytől egyig adóparadicsomnak számító helyszínen alapították. Az Arton Capital Kft.-t Rogán Antal kabinetminiszter évfolyamtársa, a bolgár származású Balogh Radosztina vezeti, és a Közel-Kelet szinte összes országára, valamint egyes afrikai és ázsiai piacokra is megkapta a forgalmazási engedélyt az Országgyűlés fideszes többségű gazdasági bizottságától.

Egyre nagyobb a nemzetközi nyomás az Orbán-kormányon, miután a letelepedésikötvény-programján keresztül több mint 15 ezer külföldi jutott a schengeni övezetben is szabad mozgásra jogosító magyar letelepedési engedélyhez. Úgy tűnik, a kabinet „meghallotta” az uniós tagállamok kritikáját, és visszavonulót fújt a nemzetbiztonsági szempontból igen aggályos kötvényprogram esetében. A Magyar Közlönyben múlt pénteken megjelent kormányrendelet ugyanis lényegében lehetetlenné teszi a letelepedési engedélyek igénylését a családtagok számára. Helyesebben azok, akik eddig nem igényelték a letelepedési engedélyt, már nem is fognak hozzájutni.

A letelepedési kötvények 11 százalékát tulajdonképpen illegálisan veszik meg a közvetítőként eljáró offshore cégek, vagyis azelőtt jegyzik le a papírokat, hogy konkrét ügyfélvásárlási szándék lenne mögöttük – ez derült ki a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (BMH) lapunknak küldött, frissiben korrigált adataiból. A BMH szerint a program 2013-as indulása óta a tavalyi év végéig 4171 külföldi személy adatait adták át a bevándorlási hivatalnak. Ám az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) ennél sokkal több kötvényjegyzésről adott számot: a program indulása óta 4702 állampapírt vásároltak meg a többségében offshore cégekből álló közvetítő vállalkozások szintén 2016 végéig. A BMH adatai tehát 531 kötvénnyel kevesebbet tartalmaznak.

Immár negyedszerre ült össze tegnap a letelepedési kötvényeket vizsgáló parlamenti bizottság. A másfél órán át tartó megbeszélés során a 2013-ban indult kötvényprogramot elemezték a meghívottak. Ebből kiderült, hogy nem érte meg Magyarországnak a konstrukció, az állam csak veszített a programon, miközben szinte ellenőrzés nélkül kapott közel 17 ezer külföldi letelepedési engedélyt, amellyel szabadon mozoghatnak a schengeni-övezetben. A kormányközeli offshore cégek eközben 115-130 milliárd forintos profitra tettek szert, a költségvetésből pedig 42 milliárd forint vándorolt a közvetítő vállalkozásokhoz.

A nyugati nyitás első állomásaként már Bécsben is hozzá lehet jutni magyar letelepedési kötvényhez.

A magyar gazdaság felpörgetésének ürügyével indult, végül csúfosan elbukott a letelepedési kötvény. A témával sok cikkben foglalkoztunk az Átlátszón, ebben az összeállításunkban felidézzük azt is, hogy ki járt a legjobban az üzlettel. Segítünk: nem a magyar állam.

Nem előzmény nélküli a magyar közszféra és az M3-as vonal metrószerelvényei felújításával megbízott orosz metró- és fegyvergyár Metrovagonmas üzlete. A Horn-kormány idején egy obskúrus kémjátszmában a hírhedt Nádor ’95 lehallgatóberendezés-beszerzését fedte volna el egy utóbb befuccsolt metrókocsi-ügylet.

A számvevőszék szerint javult a költségvetés megalapozottsága, de felhívták a figyelmet a rizikós bevételi és kiadási tételekre, valamint arra, hogy az államadósság növekedését körlátozó képletnek nem felel meg a tervezet.

Úgy tűnik, a héten kiderül, hogy a paksi hitelfelvétellel kapcsolatban a kormánypártok milyen trükkel próbálják majd átugrani vagy megkerülni a saját adósságszabályukat, illetve blokkolni egy Paksról szóló népszavazást. Teljes sikerük mindenesetre egyik vonatkozásban sem várható.