183 millió eurónyi, vagyis 64 milliárd forintnyi ún. kedvező finanszírozáshoz jut Magyarország az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bankkal történő megállapodás eredményeként, közölte Varga Mihály pénzügyminiszter a hírt a Facebookján, miközben egyszer sem ejtette ki száján a hitel szót. (...) A videóban arra nem tértek ki, mit jelent pontosan a kedvezőbb kamatozás, bár a kormánynak úgy alapvetően nem igazán okoz problémát az adósságképzés mostanában.
A nyugdíjasok még a választások előtt a teljes 13. havi juttatásra számíthatnak, a családosok pedig visszakapják a befizetett szja-t – ígéri a miniszterelnök. Minderre csak utólag lehet pénz, és ha bármilyen okból leállnak az uniós pénzek, nagyot ugorhat az államadósság.
Lejárt egy újabb letelepedési kötvénysorozat. Az állampapírt öt éve bocsátották ki, 335,85 millió euró volt a sorozatban. Az állam most a 2 százalékos kamaton felül a csaknem 15 százalékos árfolyamveszteséget is kifizetheti a befektetőknek.
Tavaly év végén felgyorsult a Paksra tervezett új blokkok beruházása.
A Pénzügyminisztérium pedig azt árulta el képviselői kérdésre, hogy eddig összesen 239 millió euró értékben történt lehívás a paksi hitelkeretből. Azért külön fizet az állam, ha adott évben nem történik meg az egész évre szánt hitelrész teljes lehívása: ilyen esetekben rendelkezésre tartási díjat kell fizetnünk, erre eddig 1,832 millió eurót kellett fizetnünk. Mint jeleztük az eredeti, 2024-2025-ös átadási határidőhöz képest jelen állás szerint 2029-ben kerülhet sor az új blokkok átadására. Arról is hallani, hogy a kormány sem annyira lelkes már a projekt iránt, mint volt korábban.
Több mint 21 milliárd forintot bukott a magyar állam a letelepedési kötvényprogramon – adtunk hírt egy a Transparency International által a kötvényprogram gazdasági hasznosságáról készített tanulmányról. A kormány is reagált a tanulmány megállapítására, és egy teljesen más számítási eredménnyel rukkolt elő.
Nem vet jó fényt a letelepedési kötvényprogramra a Transparency International friss, a projektet vizsgáló kutatása. Az Államadósság Kezelő Központ szerint viszont a kötvényprogram jelentős kamatmegtakarítást jelentett az államnak.
Ledolgozhatatlan csúszás, bábeli nyelvi zűrzavar, a magyar vállalkozások kiszorulása – kezd kicsúszni a kormány kezéből az ország legdrágább beruházása.
A kormány már régóta pedzegeti azt, amit kedden be is jelentett Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter: úgy hívjuk le a Paks 2 beruházásra kapott orosz hitelt, hogy azt rögtön visszafizetjük, és kiváltjuk egy sokkal jobb feltételekkel felvehető hitelre. A PAKSI BŐVÍTÉSRŐL ALÁÍRT ÁLLAMKÖZI SZERZŐDÉSBEN RÖGZÍTETT HITEL UGYANIS MÁR EGY IDEJE ROSSZABB, MINT BÁRMI MÁS, AMIVEL FINANSZÍROZNI LEHET EGY EKKORA BERUHÁZÁST, a magyar kormány pedig egy ideje tudja, hogy amint lehet, meg kell tőle szabadulni. De akkor miért vettük fel egyáltalán? És akkor jó lesz nekünk az, hogy Oroszország helyett másfelé fogunk 10 milliárd euró értékben eladósodni?
Aszódi Attila, paksi bővítésügyi államtitkár bejelentette, hogy elkezdik lehívni a titkos feltételrendszerű orosz hitelt, és el is kezdik visszafizetni belőle az oroszokat, pontosabban a fővállalkozót, írja az MTI.
Mint emlékezetes, a 2014-ben váratlanul aláírt magyar-orosz kormányközi megállapodás nyomán a magyar állam a paksi bővítésre 10 milliárd eurós, 30 éves futamidejű hitelt vesz fel, mintegy 4 százalékos kamatra.
