language

Kulcsszavak:

államadósság highlight_off

Akták:

Letelepedési kötvény-biznisz highlight_off

Letelepedési kötvény-biznisz

Letelepedési kötvény-biznisz

Letelepedési kötvény vásárlásával Uniós tagországon kívüli állampolgár schengeni tartózkodási engedélyt, illetve hat hónap után letelepedési engedélyt szerzett, amellyel szabadon utazhatott, céget alapíthatott a schengeni övezetben. Utóbbi érvényessége határozatlan idejű, élethosszig tart, továbbá családtagok is jogosultságot szerezhettek családegyesítési céllal. A kötvény futamideje 5 év, amelyet lejáratkor egy összegben a Magyar Állam visszavásárol az eredeti névértéken. A letelepedési államkötvény forgalmazói kizárólag erre a célra jöttek létre, többnyire külföldi székhelyű, offshore országokban. A kereskedési jogot a Gazdasági Bizottság egyedi döntése alapján szerezték meg. Profitjuk két részből állt: a közvetítői díj, valamint a kötvény diszkontált vásárlása és a névértéken való kifizetése közötti különbség. Másodlagos forgalmazókként több budapesti és külföldi cég is jelen volt a piacon.

A rendszer átláthatatlansága abból is eredt, hogy nem lehet tudni, pontosan mely közvetítő cégeknél jegyezték le az egyes kötvényeket, ugyanis „az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-vel kötött szerződések részét képező adatok üzleti titoknak minősülnek”. A kötvényeket pályáztatás nélkül kiválasztott, jellemzően offshore hátterű cégek forgalmazták. A rendszert úgy építették fel, hogy valójában soha egyetlen államkötvény sem kerül egyetlen letelepedni próbáló külföldi állampolgár tulajdonába, így a titokzatos közvetítőknek jelentős mozgásterük volt - és magas profithányaddal dolgoztak.

Rogán Antal az országgyűlési gazdasági bizottságának elnökeként 2012-ben kezdeményezte a letelepedési kötvény-konstrukció kidolgozását. A törvényt egy Fidesz-közeli ügyvéd, Kosik Kristóf irodája szövegezte meg, mely aztán részt vett az adminisztratív lebonyolítás intézésében is. A 2013-ban induló rendszer egyik haszonélvezője, a közvetítő Arton Capital Kft. is kötődik Rogánhoz: a cég a politikus egykori egyetemi társáé, Balogh Radosztináé. A cég irodáját 2017 őszén (egy héttel a kötvényprogram leállítása után) kirabolták, 200 millió forintot és a kötvényüzlet dokumentációját is elvitték. Az ügyben még azóta, több éves nyomozás után sincs gyanúsított, az azonban valószínűsíthető, hogy a betörés belső segítséggel történt. 

Támogasd adód 1%-ával a sajtóadatbázis fenntartását,

hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!

A Fidesz-dominanciájú gazdasági bizottság számos – részben vagy egészben magyar hátterű – offshore cégnek adott felhatalmazást a közvetítésre, amikor országonként leosztotta köztük a piacot. Az egyetlen magyarországi bejegyzésű a már említett Arton volt. A magasan legtöbb lejegyzést produkáló kínai piacon egy Nagy Kajmán-szigeten bejegyzett cég közvetített, melyet az a kínai bankár képvisel, aki Habony Árpádnak foglalt helikopteres városnézést Hongkongban. (Mint később kiderült Habony hongkongi Asia Frontier Limited nevet viselő cége ugyanahhoz a titkárcéghez volt bejegyezve, mint két letelepedési kötvényekkel is foglalkozó kínai cég.)

A sorozatos botrányok és politikai nyomásgyakorlás után a kabinet a rendszer felülvizsgálatát ígérte, majd 2017 januárjában a Kormány döntést hozott a konstrukció kivezetéséről. A Transparency International Magyarország és a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest megállapította, hogy a letelepedési kötvény program „összességében érdemi hasznot nem hozott sőt, 30 milliárd forintot buktak az adófizetők a programon, miközben súlyos nemzetbiztonsági kockázatot jelentő személyek jutottak be az országba komoly ellenőrzés nélkül”. A 444 és a Direkt36 információi szerint így kapott tartózkodási engedélyt a kábítószer- és fegyverkereskedelemben és pénzmosásban utazó nemzetközi bűnszervezet tagja, Salmo Bazkka, illetve Atiya Khoury, Bassar al-Aszad szír elnök legfontosabb pénzembere is. A több tízmilliárdos veszteséggel szemben a közvetítő cégeknek 162 milliárd forintot hozott a letelepedési kötvény-biznisz.

 

 

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [44]  Oldalak:   <<  <  1 2 3 4 5   >  >>

Idén 35 milliárdnyi hozamot kell fizetni a lejáró letelepedési kötvények után

Idén először kell az államnak a zsebébe nyúlnia, és hozamot fizetni az első letelepedési kötvényvásárlóknak, mivel a 2013-ban kibocsátott kötvények öt éves lejáratúak.

Kétszázmilliót vihettek el a betörők a letelepedési kötvényes cég széfjéből

Jelentős késéssel, de végre közzétette tavalyi üzleti beszámolóját az Arton Capital Kft. Ez az egyetlen magyar vállalkozás, amely letelepedési kötvények értékesítésével foglalkozik, és ezért valamennyire ráláthatunk a pénzügyi működésére.

Több mint tizenhétmilliárd forint: Varga Mihály szégyelli a veszteséget

Elképesztő mélységbe jutott a kormányzati kommunikáció, miután Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter éves meghallgatásán nem adott érdemi választ arra, hogy mennyit bukott a magyar költségvetés a letelepedési kötvényeken. Több ellenzéki képviselő is azt szerette volna megtudni az Országgyűlés költségvetési bizottságának szerdai ülésén, hogy az adófizetők nyertek vagy vesztettek a kormány bevándorlási programján. Lapunk számítása szerint több mint 17 milliárd forintos veszteség érte az államkasszát a letelepedési kötvények után fizetett luxuskamatok miatt, amelyek a kötvényeket jegyző, Fidesz-közeli offshore cégeknél landoltak. A kifizetett kamatokat a magyar adófizetők állták.

Varga Mihály szerint hasznos volt a letelepedési kötvény

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint nem neki kell válaszolnia arra, hogy a letelepedési kötvényvásárlás feltételeit miért úgy alakították ki, ahogy. A fideszes politikus szerint ugyanis a feltételeket nem is az általa vezetett minisztérium, hanem a törvényhozók határozták meg. A kérdések megválaszolása a gazdasági bizottságoz tartozik.

58 milliárdos diszkonttal mentek el a letelepedési kötvények

Varga Mihály most egy parlamenti írásbeli válaszban elárulta, hogy az idén márciusban lezárult értékesítési időszak során összesen 575 milliárd forint (1,8 milliárd euró) névértékben értékesítették a kötvényeket, ténylegesen 517 milliárd forint (1,7 milliárd euró) ellenérték fejében.

Komoly bukás a kötvényprogram

A korábban becsültnél sokkal nagyobb veszteség érhette a magyar államot a letelepedésikötvény-program kamatai miatt. A kormány a mai napig tagadja, hogy hazánk rosszul járt volna a kötvényüzlettel. Személyesen Orbán Viktor miniszterelnök és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, de a kormánypártok több prominens tagja is úgy nyilatkozott korábban, hogy hazánk csak nyert a letelepedési programmal. De a hivatalos, azaz a kormányzati szerv által szolgáltatott adatokból kiderült, hogy a kötvényprogram indulása óta a magyar adófizetőket 1,2 milliárd forintos kár érte.

Teljes a hírzárlat letelepedésikötvény-ügyben

Eddig is sok titok övezte a letelepedési programot, ám a szereplők néhány információmorzsát megosztottak a közvéleménnyel. Ilyen volt, hogy havonta hány állampapírt jegyeztek le, vagy éppen hány külföldi kérvényezett letelepedési engedélyt. Ma már ezeket az információkat sem osztja meg a kormány, de nem csak lapunkkal, még a parlamenti képviselőkel sem.

Nemzetbiztonsági kockázat a kötvényüzlet?

Bár a kormányzati kommunikáció szerint nincs kockázata a letelepedési engedélyek nemzetgazdasági szempontból megkönnyített kiadásának, ez nem teljesen fedi a valóságot. Most a kormány is belátta, komoly nemzetbiztonsági kockázatot jelent Magyarországra és az Európai Unióra a kötvényprogram során kiosztott több ezer tartózkodási engedély – legalábbis erre utal egy a múlt héten elfogadott módosítás, amit egy salátatörvényben rejtettek el. A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényt azzal egészítették ki, hogy a Magyarországon történő letelepedés céljából nemzeti letelepedési engedélyt EU-n kívüli állampolgár akkor kaphat, ha „letelepedése Magyarország érdekeivel összhangban áll”. Ez lényegében azt teszi lehetővé, hogy bármilyen különleges indok nélkül el lehessen utasítani egy külföldi tartózkodási engedély iránti kérelmét.

Ismert ügyvéd a kötvényüzletben

Lapunk birtokába került egy olyan szerződés, amelyet egy kínai állampolgár kötött egy letelepedési kötvényeket forgalmazó offshore céggel. Ebből a dokumentumból kiderült, hogy a Rogán Antalhoz, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszterhez köthető ügyvédi iroda ötezer eurót, azaz másfél millió forintot kap minden egyes letelepedni szándékozó kínai ügyféltől. Kosik Kristóf ügyvéd többször járt el Rogán Antalnak, valamint Habony Árpádnak, a kormányfő informális tanácsadójának a megbízásából, sőt lapunk úgy tudja, hogy ő írta a letelepedésikötvény-programot lehetővé tevő jogszabály módosítását is 2012-ben.
Találatok: [44]  Oldalak:   <<  <  1 2 3 4 5   >  >>