Viszonylag váratlanul megjelent egy rakás szerződés a Közérdekvédelmi Központ jóvoltából, ami a tervezett paksi bővítésbe enged némi betekintést, például abba, hogy a kormány körében népszerű Nagy és Trócsányi ügyvédi iroda óránként 140 ezer forintért dolgozott a bővítés előkészítésén, vagy éppen abba, hogy a Századvég összesen kicsivel több mint 21 millió forintért adott tanácsot a projekthez.
A Népszava egyetlen, a lakossági rezsivel kapcsolatos kérdésére se adott érdemi választ amúgy hosszú, lapunknak küldött levelében a témáért felelős Nemzeti Fejlesztési Minisztérium.
Kozmann György egykori ötszörös világbajnok és kétszeres olimpiai bronzérmes kenus 14 hónapig volt sportért felelős helyettes államtitkár a kormányban. Volt viszont egy kevésbé látványos, de sokkal jövedelmezőbb kapcsolata is az állammal. A résztulajdonában lévő cég Kozmann helyettes államtitkári kinevezése idején alig több mint egy év alatt 23-szor szerződött két állami tulajdonú vállalattal százmillió forintot meghaladó értékben.
Az még a félszabad országokban is ritkán fordul elő, hogy voltaképpen az állam ilyen nyíltan pénzeljen egy gongót, és még ráadásul le is bukjon, mint ahogy ez történt a CÖF és a száz százalékig a magyar állam tulajdonában lévő MVM esetében. Igaz, a CÖF eddigi működése alapján a támogatás ténye kevéssé meglepő, mondhatni szerves fejlődés eredménye, az átláthatóság szempontjából pedig talán jobb is, mint amikor ismeretlen magányszemélyek százmilliós adományaiból finanszírozták kormánypárti kampányaikat.
Az Átlátszó megkeresésére az állami tulajdonű Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) azt közölte, hogy 2016-ban bő félmilliárd forinttal támogatta a Civil Összefogás Közhasznú Alapítványt.
A Városliget Zrt. egyelőre nem mondja meg, hogy ki és milyen feltételekkel fogja működtetni a nemrégiben elkészült historizáló pavilonokat, amelyek közel 63 millió forinttal drágultak az üzemeltető igényei miatt.
Több milliárd forintot költött el 2015-ben a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. titkos vállalat-felvásárlásokra, jeligés projektekre, soha nem halott állami cégek adósságainak rendezésre – többek közt ez derül ki az átláthatóságot elvileg szolgáló parlamenti jelentésből. Tavalyelőtt 64 milliárd forint ment el az állami cégek támogatásra, tőkeemelésekre – ebből több milliárdról az sem tudható, hogy pontosan mire költötték, de az sem, hogy a pénz milyen kezekbe került. Fedőnevek az országgyűlési beszámolóban.
Üzleti titokra hivatkozva nem adta ki a Szerencsejáték Zrt. az Átlátszó közérdekű adatigénylésére a Hungaro Control Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt.-vel 2016-ben megkötött szerződéseit, pedig az adófizetők forintjait állami cégnél költötte el. Szerkesztőségünk pert indít a kontraktus kiadásáért. A Szerencsejáték egyébként legszívesebben a kormányzat által igen kedvelt Kuna Tibor kommunikációs cégeinél költi el a pénzét: mintegy 10 milliárd forint értékben kötött szerződést a Trinity Communications Kft.-vel és a Young and Partners Kft.-vel.