K-Monitor Adatbázis

A Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt.-t pár éve azért hozták létre, hogy a Szijjártó Péter által felügyelt állami külkereskedelem központjait, az ún. kereskedőházakat működtesse. A többségi tulajdonosa a magyar állam, a tulajdonosi jogokat Szijjártó Péter gyakorolja. A társaságba az állam több milliárd forinttal szállt be. Tavalyelőtt 132 millió forint, tavaly közel 2,4 milliárd forint veszteséget produkált, de azt sem hajlandók elárulni, hogy mennyi pénzt fizetnek a munkavállalóiknak, vagy mennyit költenek kocsira és mobilszámlára. Hatósághoz fordultunk az ügyben.

Több pontból álló javaslatcsomagot készített az Állami Számvevőszék arról, miképpen kellene átalakítani az állami vállalatok vezetőire vonatkozó szabályrendszert. Az elképzelés szerint magasabb fizetés illethetné meg a társaságok irányítóit, de prémium csak kiemelkedő teljesítmény esetén járna.

Tagadta az MTI kérdésére az Európai Bizottság (EB) egyik tisztviselője, hogy hivatalos vizsgálat indult volna a paksi atomerőmű bővítése miatt.

Nem jeleskednek a legfontosabb állami vállalatok sem a törvények betartásában, sem az átláthatóságban, miközben az adófizetők pénzén működnek, azzal gazdálkodnak. Legalábbis ez derült ki a Transparency International (TI) legújabb, tegnap nyilvánosságra került vizsgálatából. Az állami vállalatok kifogásolható magatartása melegágya lehet a korrupciónak.

Számos állami vállalat azért nem tesz eleget a közadatok közzétételére vonatkozó kötelezettségének, mert vitatja, hogy az információszabadságról szóló törvény értelmében közfeladatot ellátó szervnek minősülne - derül ki a Transparency International felméréséből. Az állami cégek közül egyetlen vállalat, a Szerencsejáték Zrt. ért el 75 pont feletti eredményt a százas skálán, a többség a 0 és 25 pont közötti tartományba esett. Igaz, a helyzet még így is javult a két évvel ezelőttihez képest.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hivatal újabb ügyben erősítette meg a langlovagok.hu tűzoltóportál főszerkesztőjének beadványa alapján, hogy semmilyen törvényi hivatkozással nem kerülhető meg a nyilvánosság előtti elszámolás.

Hiába veszteséges az NB I, a magyar klubok hiába versenyképtelenek Európában, a labdarúgó-válogatott hiába nem jutott ki vb-re vagy Eb-re az elmúlt 30 évben, az állam mégis öli a pénzt a fociba. 2011 óta százmilliárdok folytak el úgy, hogy abból a ferencvárosi és a debreceni stadionon kívül szinte semmit sem lehet felmutatni eredményként.

Harmadjára is megválasztott szocialista polgármester, kettővel több MSZP-s a testületben, régi emberek új pozíciókban: ez történt Kazincbarcikán az őszi önkormányzati választás óta.

Hiába kerülnek nyilvánosságra naponta új információk a Quaestor-ügyben, a kérdések gyorsabban szaporodnak, mint a válaszok. Különösen messze vagyunk attól, hogy kiderüljön, hogy milyen konstrukcióban, ki és mennyi közpénzt rakott a bebukott cégcsoportba, illetve hogy a befektetésekről, majd azok kivonásáról szóló döntések meghozói mit tudtak a csoport működésének kockázatairól és pénzügyi helyzetéről. Az üggyel kapcsolatos adatigénylésekre érkezett válaszokból szemlézünk.

MTVA-s adatigényléseinkkel már Dunát lehetne rekeszteni, de nem tehetünk róla, hogy a közmédia folyamatosan alapanyagot ad a kérdezősködéshez. A köztévé 2015. tavaszi átalakulása során is volt miről érdeklődni a KiMitTud-on keresztül, például arról, hogy az MTVA mennyit fizet a bloggereinek.