K-Monitor Adatbázis

Bő kétévi pereskedés után tavaly, az E.on-ügylet előkészítő dokumentumaiból megtudtuk, hogy az azóta már a Magyar Földgázkereskedő Zrt. nevet viselő E.on földgáz-nagykereskedő megvásárlásával még a kormány saját szakértői szerint is 600 milliárd forintos kockázatot hordoz. A kockázat oka a Gazprommal fennálló hosszú távú gázszerződés, amelynek megismerésére most – egy közben megszületett alkotmánybírósági határozatra alapozva – újabb pert indítunk.

A kazincbarcikai önkormányzattal régóta küzdünk már a közérdekű adataikért, amiket általában csak hosszú hetek vagy hónapok elteltével, a NAIH felszólítására hajlandóak kiadni. Most viszont egy dokumentummal házhoz jöttek az adattal, miszerint 3000 (háromezer) mobiltelefont fizetnek közpénzből. De két másik iratban meg két másik számot írtak. Esetleg ők maguk sem tudják, hány önkormányzati mobil van Kazincbarcikán?

A harcias politikai nyilatkozatokat némileg árnyalja a tény, hogy tucatnyi ellenzéki politikus kapott pozíciót a fővárosi önkormányzat különböző cégeiben. A kinevezéseket a főpolgármester terjesztette elő, és a kormánypárti többségű közgyűlés hagyta jóvá.

Állami eszközökkel rendeznek át teljes piaci szegmenseket, ha kell politikai erőszakkal távolítanak el főszerkesztőt, propaganda gépezetté silányítják a közmédiát. A Mérték Médiaelemző Műhely átfogó jelentésben szedte össze, hogyan fojtja meg a politika a független sajtót.

A Malév-csőddel kapcsolatos, a TASZ által kiperelt állami dokumentumok alátámasztják: okkal írtunk 2012-ben arról, hogy titkos forgatókönyv szerint dőlhetett be a Malév.

A közszolgálati médiát is megcsapta a XXI. század … no, nem arról van szó, hogy egy normális, beilleszthető videótárat csináltak, azért ott még nem tartunk, viszont vannak már náluk BLOGOK a Híradó oldalán. Persze nem úgy van az, hogy bárki csak úgy blogolhat, a “bloggereket” az MTVA kérte fel a blogolásra. A Cink szerint az egész ötlet Várhegyi Attilától származik, akinek a cége tanácsadást nyújt az MTVA-nak. Adatigénylésünk nyomán nyilvánosságra hozták a bloggerek szerződéseit.

Hogyan esett szét Magyarország egyik legnagyobb hírportáljának szerkesztősége? Kik voltak a szereplői a botránynak? Mi lett a szétszéledt szerkesztőség tagjainak sorsa, és kik léptek a helyükre? Az Origo-botrány rövid krónikája.

2008-ban Gyöngyösön épített volna gyárat az Apollo Tyres, ám akkor a helyi Fidesz népszavazást kezdeményezett ellene, a beruházás meghiúsult. 2014-ben az akkor már kormánypárt Fidesz bejelentette, hogy 29 milliárd forint állami támogatással Gyöngyöshalászon épít gyárat az indiai óriásvállalat. A beruházás hátterében több furcsa önkormányzati döntést, a nekik kínált kisajátítási árral elégedetlen földtulajdonosokat és a Market Zrt.-t találtuk.

Az Országgyűlés 2015. március 3-án fogadta el a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló T/2250. számú törvényjavaslatot. Az elfogadott törvény 5. §-a – az Országgyűlési Törvényalkotási Bizottsága által 2015. február 27-én benyújtott összegző módosító javaslat hatására – súlyosan korlátozza a közérdekű adatok megismerhetőségét.