K-Monitor Adatbázis

Az Országgyűlés kedden a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatos változtatásokat fogadott el, amelyek egyike kimondja, hogy a beruházás végrehajtásával megbízott orosz és magyar szervezetek és alvállalkozóik által kötött szerződésekben szereplő üzleti és műszaki adatok, valamint a megvalósítási megállapodások és az egyezmény előkészítésével kapcsolatos, a döntéseket megalapozó adatok a keletkezésüktől számított harminc évig közérdekű adatként nem ismerhetők meg.

A parlament 130 igen szavazattal, 62 nem ellenében és egy tartózkodás mellett fogadta el Seszták Miklós fejlesztési miniszter javaslatát.

Az Országgyűlés 2015. március 3-án fogadta el a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló T/2250. számú törvényjavaslatot. Az elfogadott törvény 5. §-a – az Országgyűlési Törvényalkotási Bizottsága által 2015. február 27-én benyújtott összegző módosító javaslat hatására – súlyosan korlátozza a közérdekű adatok megismerhetőségét.

A TASZ, a Transparency International, a K-monitor, az atlatszo.hu és az Energiaklub összefog Paks ügyében, s megpróbálják meggyőzni a köztársasági elnököt.

Elég otromba konstrukcióról van szó, a miniszterelnök veje hihetetlen összegekhez jut, ráadásul úgy, hogy az üzlettársa részt vesz a pályázatok kiírásában, mondta Szél Bernadett az ATV Egyenes Beszéd című műsorában.

Az ellenzék és a civilek fellépése nyomán több jogi fórumon is eljárások indulnak a paksi szerződéseket 30 évre titkosító hétfői parlamenti döntés nyomán. Az ügy jó eséllyel az AB-nél köt ki, de az Európai Bizottság előtt is elbukhat a minden adatot titokká nyilvánító magyar jogszabály.

Az Együtt – A Korszakváltók Pártja szerint a parlament alaptörvény-ellenes döntést hozott, amikor harminc évre titkosította a paksi erőmű bővítésének egyes részleteit – mondta keddi, budapesti sajtótájékoztatóján Szelényi Zsuzsanna.

A földművelésügyi miniszter nemmel szavazott a legfontosabb módosító indítványra, de valószínűleg csak véletlenül, mert a törvényjavaslat egészét már támogatta. Bencsik János viszont mindkétszer, tudatosan tartózkodott a keddi szavazáson.

Bencsik János már korábban is többször szembe ment a frakció álláspontjával, és most sem értett egyet a teljes körű, a 30 éves titkosítással. A törvény ettől még átment a szavazáson.

Az ellenzéki párt az államfőhöz, az Alkotmánybírósághoz az ombudsmanhoz, az adatvédelmi hatósághoz fordul a paksi szerződések harminc évre történő titkosítása miatt. Az LMP mellett az Együtt és a PM is azt kéri Áder Jánostól, hogy ne írja alá a törvényt.