K-Monitor Adatbázis

Egymásnak adják a kilincset, és magyarázkodnak a különböző szintű bíróságokon az MSZP volt vagy még ma is aktív politikusai

Jogerősen elutasította a Szegedi Ítélőtábla a Hagyó Miklós és társai ellen a Kecskeméti Törvényszéken indult perben a büntetőeljárás felfüggesztését kérő védői indítványokat – tájékoztatta a bíróság csütörtökön az MTI-t.

A listaáras adatok alapján korábban soha ennyire nem favorizált közterületi céget az állami szektor, mint a kormányváltás óta a Simicska Lajos és Nyerges Zsolt érdekeltségébe tartozó Publimontot.

6-8 millió forinttal költött többet darabonként a BKK Mercedes buszokra, mint amennyi a piaci árhoz képest indokolt lett volna. A többletköltség összesen 200 millió forint körül van.

Letöltendő börtönbüntetést kért az ügyész Hagyó Miklósra (45) és egy kivételével összes vádlottársára a volt szocialista főpolgármester-helyettes perének első tárgyalásán.

Bűnszervezetben elkövetett hűtlen kezelés, hivatali visszaélés, csalás, plusz Hagyót zsarolással is megvádolták. Megkezdődött a 15 vádlottas per.

Öt hónappal a vádemelés után szerdán megkezdődik a hűtlen kezeléssel is vádolt Hagyó Miklós és társai büntetőpere a Kecskeméti Törvényszéken. A volt főpolgármester-helyettes a vádirat szerint személyes és politikai kiadásai fedezetének tekintette a BKV-t, és különféle trükkökkel másfél milliárd forint kárt okozott a közlekedési vállalatnak.

Öt hónappal a vádemelés után szerdán megkezdődik a hűtlen kezeléssel is vádolt Hagyó Miklós és társai büntetőpere a Kecskeméti Törvényszéken. A volt főpolgármester-helyettes a vádirat szerint személyes és politikai kiadásai fedezetének tekintette a BKV-t, és különféle trükkökkel másfél milliárd forint kárt okozott a közlekedési vállalatnak. Az expolitikus a vádirat szerint a BKV korábbi vezérigazgatójától évente 15 millió forintot zsarolt ki.

Ismét győztek a bíróságon a BKV volt vezetői, akik többtízmilliós végkielégítésekkel távoztak a cégtől 2007-2008-ban.

Több olyan jogszabály is módosulhat, amelyet még a nagy BKV-s visszaélések idején hoztak annak érdekében, hogy az állami cégeknél dolgozók ne kaphassanak indokolatlan jutalmakat és végkielégítéseket. Korlátozó intézkedések szűnnének meg, a Nemzetgazdasági Minisztérium szerint azonban nem enyhítésről van szó, hanem egyszerűen arról, hogy most a tulajdonosnak nagyobb beleszólása lesz a munkaszerződések feltételeibe.