Bár a CÖF bohócos plakátján Hagyó Miklós nyilván a szocialista gonosztevő jelképe, bűnösségét bíróság nem mondta ki, sőt nincs is ma bíróság, amely tárgyalná a perét. A rendőrség által bűncselekménygyanúsnak ítélt több BKV-szerződés is kikerült a vádiratból, és az ügyészséget irányított nyomoztatással vádolták. A felrótt kárérték is egyre csökken, a legendás nokiás doboznak pedig már se híre, se hamva. Összefoglaljuk, mi történt négy év alatt.
Egy szakértőt kizárt a Veszprémi Törvényszék az eljárásból a vörösiszap-katasztrófa hétfői tárgyalásán, egyről pedig később döntenek – írja a blogján Dr. Sándor Zsuzsa jogi szakújságíró, aki korábban a Fővárosi Bíróság szóvivője volt.
Tanúként hallgatja meg a bíróság a Sukoró-perben augusztus 22-én Gyurcsány Ferencet. A büntetőeljárásban korábban meggyanúsított, de végül meg nem vádolt volt kormányfő vallomástételét megelőző napon a Sukoróra kaszinóvárost tervező egyik befektetőt, Joav Blumot hallgatják meg. Gyurcsánnyal egy napon kerül sorra Veres János volt pénzügyminiszter, majd másnap Oszkó Péter. Az Orbán-kormány fő elszámoltatási célpontjának számító büntetőperben egyre inkább gyengül a vád.
Az Alkotmánybíróság (Ab) holnap hallgatja meg Handó Tündét, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökét Hagyó Miklós és társai alkotmányjogi panaszával összefüggésben. A panasz lényege, hogy a BKV-pert úgy helyezték át a politikai elfogultságát már a Zuschlag-ügyben bizonyított Kecskeméti Törvényszékre, hogy a döntés ellen jogorvoslati lehetőség nem volt. A meghallgatás Kádár András ügyvéd elmondása szerint érthetetlen okból a nyilvánosság és az érintettek kizárásával fog megtörténni.
A BKV-per Budapestre történő áthelyezését kezdeményezte a csütörtöki tárgyaláson Bárándy Péter védő, egykori igazságügyi miniszter a Kecskeméti Törvényszéken. Az indítványt Hadnagy Ibolya bírónő elutasította. Bárándy indítványában, amelyet H. Éva vádlott védelmét ellátva tett, arra hivatkozik, hogy az Alkotmánybíróság (AB) december végén visszamenőleges hatállyal megsemmisítette az alaptörvény átmeneti rendelkezéseit.
Egyre-másra hamis vagy legalábbis hanyagul kidolgozott vádnak bizonyul az elszámoltatási bűnlajstrom, ami mind kínosabb a kormányzatnak. A célszemélyek eséllyel keresnek elégtételt a bíróságokon.
"Azt hiszik, engem vádolnak, de én vádolom őket azzal, hogy elárulják Magyarország demokratikus alapjait" - mondta Gyurcsány Ferenc az őt Sukoró-ügyben hivatali visszaéléssel megvádoló ügyészekre utalva. A volt kormányfő tegnapi kihallgatása után szabadon távozhatott. Az utcán rá váró mintegy ezerfős szimpátia-tüntetés résztvevőinek azt mondta: koncepciós eljárást folytat ellene a hatalom, de hiába tanították meg, hogyan kell "kussolni és félni", az Orbán-kormány is bukni fog.
2008 közepén az akkor kormányzó Gyurcsány Ferenc küldte el. Ennek valós okai máig tisztázatlanok, de a szocialista miniszterelnökhöz állítólag az MVM-vezér egyre szélesebb körű jobboldali kapcsolatairól jutottak el hírek. MVM-es távoztát követően a fővárosi irányítású BKV vezetője lehetett, ahonnan sem a – jogerős elmarasztalással valóban meg nem erősített – MVM körüli botrányok, sem a kormányváltás vihara nem mozdította el.
Kocsisnak volt bátorsága belenyúlni a darázsfészekbe. Több tucat feljelentést tett, miközben elzárta a pénzcsapokat. Az MSZP mélyrepülését mértékadó vélemények szerint éppen a BKV-ügy kirobbantása mélyítette el a leginkább, s ha az ember hinne az összeesküvés-elméleteknek, azt mondaná, a botrányt kirobbantó Kocsis István maga ellen hívta ki a sorsot, ami most őt is elérte.