K-Monitor Adatbázis

Ma teszi közzé kétsorosnak ígért közleményét a Legfőbb Ügyészség arról, milyen megkeresés érkezett a horvát hatóságoktól egy Horvátországban folyó, a Molt is érintő nyomozással összefüggésben, és abban milyen döntést hozott a magyar nyomozásfelügyeleti és vádhatóság.

A horvát főügyészség tegnap cáfolta, hogy kérte volna Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója kiadatását. Orbán Viktor az ügyről úgy nyilatkozott: a kormányzat ebben nem kíván részt venni, de nem járul hozzá a magyar és az INA horvát olajtársaság közötti szerződés módosításához.

Hernádi Zsolt Mol-elnök-vezérigazgató hivatalosan cáfolt horvát kiadatási kérelmének keddi híre mellett folytatódik a Mol elleni horvátországi támadássorozat: zágrábi sajtóbeszámolók szerint az INA felügyelőbizottságának horvát kormány által delegált tagjai már a versenyhatóságon keresztül is próbálják érvényteleníteni a Mol INA felett gyakorolt irányítási jogát. Egy másik lap szerint a Mol már keresi a kapcsolatot a közeledő választások várható győztesével.

A cég szerint a "Népszabadság mai címlapján megjelent cikk valótlan állításokat közölt, amely jelentős kárt okozott Magyarország legnagyobb, tőzsdei vállalatának."

Az uniós kohéziós politika jövőjéről, a Széchenyi-terv elindításának sikeréről beszélt kedden Fellegi Tamás fejlesztési miniszter, aki azt ígérte, hogy őszre elkészül az állami vagyonleltár. A miniszter szót ejtett a Mol-ügyletről is, amelyben elmondása szerint nem született háttéralku, a Malév ügyét pedig a legnehezebb megoldandó erkölcsi, pénzügyi kérdésnek nevezte.

Sem a Mol, sem Hernádi Zsolt nem kapott hivatalos értesítést arról, hogy Horvátország jogsegély keretében hivatalosan is kérte Hernádi Zsolt előzetes kiadatását.

Horvátország jogsegély keretében hivatalosan is kérte Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója előzetes kiadatását.

Szilvásy György, Galambos Lajos és Laborc Sándor, vagyis a Gyurcsány-kormány teljes titkosszolgálati vezetése, egy exminiszter és két egykori nemzetbiztonsági vezető került a múlt héten előzetes letartóztatásba. Lehet-e mindennek köze a Molhoz?

A Lehet Más a Politika (LMP) 2009 nyarán fordult az állami áramszolgáltató Magyar Villamos Művek Zrt.-hez azt kérve, hogy hozza nyilvánosságra a milliárdos 2008-as offshore- és szállodaügyletéről szóló belső vizsgálati jelentéseket és a vizsgálatok költségét, de a cég üzleti titokra, illetve a folyamatban lévő büntetőeljárásra hivatkozva elutasította az adatigénylést.

Egymás után nyeri el a közpénzből fizetett energetikai megbízásokat egy cégcsoport, amely a kormányzati kapcsolatairól és rendkívüli megerősödéséről ismertté vált Közgép érdekeltségei közé tartozik. Az állam már most is tízmilliárdokat költ energetikai beruházásokra, de ez minden számítás szerint csak nőni fog a jövőben.