K-Monitor Adatbázis

Végre nyereséges lett a jogi tankönyveket, lexikonokat is készítő egykori Akadémiai Nyomda, az állami szereplők mégis úgy döntöttek, hogy - akár a 162 millió forintos kikiáltási áron - megszabadulnának az 1952-ben alapított cégtől.

2020 végén a magyar kormány területet és üzemeltetési jogot vett az olaszországi város tengerpartján nagyjából 10 milliárd forintért. A helyszínen azóta se történt semmi, de a projektre 2019-ben létrehozott állami cég azóta is nyeli a közpénzt. A kormány kikötőnek hívja a megvásárolt ingatlant, de valójában egy volt olajfinomítóról van szó, amiből legalább 65 milliárd forintért csinálnának konténerhajók fogadására alkalmas teherkikötőt. A megvalósíthatósági tanulmányt azonban csak az ipartelep megvásárlása után rendelték meg, és bár 160 millió forint közpénzbe került, nem akarják nyilvánosságra hozni.

Szijjártó Péter külügyminiszter négy éve jelentette be, hogy a magyar kormány területet és üzemeltetési jogot vesz Trieszt kikötőjében. Az adásvétel 2020 végén zárult le, de azóta sem történt előrelépés, az olasz város tengerpartján megvásárolt helyszínen a mai napig nem indult el a beígért fejlesztés. A projektre 2019-ben létrehozott állami cég viszont azóta is nyeli a közpénzt, és évről-évre veszteséget termel.

Meg is hirdették egy ingatlanközvetítő oldalon, öten érdeklődtek, végül csak egy maradt.

Hiába hozták létre tavaly gyorsított eljárásban, s szántak rá az idén ötmilliárd forintot, máig nem működik az állami Élelmiszermentő Központ. A szükséges szoftver fejlesztésével ugyanis egyre késik, ám egyre többet kér érte egy homályos hátterű, kormányközeli tanácsadókkal dolgozó cég.

„Minden munka elkészült, és az Újpesti Sajtó Kft. birtokába került. A BRFK munkatársainak minden kért anyagot maradéktalanul rendelkezésre bocsátottunk és a továbbiakban is mindenben együttműködünk velük.” Ezt írja közleményében az újpesti önkormányzat csütörtökön. A közlemény szerint a Fidesz vette célba az ellenzéki vezetésű újpesti önkormányzatot, illetve annak médiacégét olyan ürüggyel, amely alapjaiban cáfolható.

A váci Fidelitas elnökének civil szervezete közel kétszázmillió forintos állami támogatást kapott a városszéli illegális hulladék felszámolására. A pénz túlnyomó többségét erre is fordította, ugyanakkor jó pár millió forint ment Facebook-menedzselésre, kormánypárti lapok hirdetéseire, kiadványok, fotók, videók készítésére, valamint projektmenedzseri feladatokra.

Május végén az Ormosszén Zrt. is közzétette a tavalyi évről szóló pénzügyi beszámolóját. Abból kiderül, hogy bár bevételét sikerült közel kétszeresére növelnie, mégis veszteséges volt a működése: 1,24 milliárdos nettó árbevétel mellett az adózott eredménye -104 millió forint lett a barnaszén- és lignitbányászattal foglalkozó cégnek. A vállalatban korábban a kormánymédia által „a baloldal legbefolyásosabb vörösbárójának” nevezett Leisztinger Tamás volt a meghatározó tulajdonos, tavaly azonban állami kézbe került. Nem sokkal ezután a cég milliárdos támogatást kapott a kormánytól.

A Zugló TV-nek eddigi működése során egyetlen igazán emlékezetes adása volt: 2021 szeptemberben a kerületi televízió stúdiójában zajlott le az ellenzéki előválasztás talán legélesebb vitája Tóth Csaba MSZP-politikus és Hadházy Ákos között. Tíz nappal a vita után Tóth bejelentette, hogy visszalép: „Visszalépek, ennyi volt, elég volt. További mondanivalóm nincsen.”

A Pécsi Vagyonhasznosító kommunikációs vezetőjének sógora nyert egy pályázaton, amire csupa ismerős arcot hívtak meg. Az önkormányzati cég volt ügyvezetőjét ebben az ügyben és egy informatikai beszerzés miatt is hűtlen kezeléssel vádolják.