K-Monitor Adatbázis

A gigantikus orosz hitelből épülő új atomerőmű előkészítéséért felelős állami cég csak pénzért hajlandó megmondani, hogy mennyit költött önreklámra az elmúlt években.

A Zsolnay Porcelánmanufaktúra az elmúlt két évben sűrűn szerepelt a hírekben. A cég gazdasági súlya aligha ad erre okot, bár a köztudatban lévő hazai márkanevek között a Zsolnay még mindig ott van a spiccen. A figyelem inkább annak a harcnak szól, amit a porcelángyár gazdája vív a vállalkozást megszerezni próbáló politikai hatalommal. A háborút megnyerni látszik a szír tulajdonos, ezért a kalandban megégett politikusok és pénzcsinálók most már inkább csendet szeretnének az ügyben. Ám a bíróságokon még mindig tucatnyi per folyik, és ez vélhetően így lesz még évekig.

Nemrég váratlanul felállt székéből a magyar Microsoft ügyvezetője. Nem ez az első baljós árny a vállalatnál: fél éve elcsapták állami viszonteladóikat, két volt vezetőjük kormányzati mentőövet kapott, és a hírek szerint az amerikai hatóságok is vizsgálódnak az ügyben.

Egyetlen indulóként nyertek a PFM Holdinghoz tartozó cégek a BKK tenderén.

Egy adatigénylésünket követően az állami infokommunikációs cég feltette a honlapjára, hogy milyen szerződéseket kötött az elmúlt másfél évben.

Azok a mozik és sorozatok, amelyek Magyarországon készülnek, ugyanúgy jogosultak TAO-támogatásra, mint a felcsúti fociakadémia. A pénzt, akárcsak a focis TAO-nál, magyar cégek ajánlhatják fel, és a finanszírozásba az elmúlt években az állam is beszállt. Eddig nem lehetett tudni, mennyi közpénzről van szó, mi viszont most a támogatásokat nyilvántartó Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) segítségével összeszámoltuk.

A magyar médiapiac legnagyobb szereplője lehet az állami lottó- és sorsjegymonopólium, a Szerencsejáték Zrt, amely tavaly 16,1 milliárd forintot költött hirdetésekre. Mivel a teljes magyar reklámpiac 216 milliárd forint volt, ezért bátran állíthatjuk, hogy a Szerencsejáték Zrt. költi el minden 15. magyar reklámforintot, és ennek elsősorban Andy Vajna TV2-je örülhet.

Kolovics János „csupán” a harmadrendű vádlottja a hivatali vesztegetés és hűtlen kezelés miatt indult büntetőpernek. A határozat nem jogerős, mert Kolovics János fellebbezett az ítélet ellen. A határozatot pénteken, a Pécsi Törvényszéken hirdette ki a háromfős büntetőtanácsot vezető bíró, dr. Barkaszi Attila.

2016-ban a reklámköltések közel 60 százaléka, 2017-ben már a 87 százaléka került kormányközeli médiacégekhez. De tavaly már kapott pénzt az MVM leányvállalatától a Népszava kiadója és az ATV is.

Újabb bástyát veszített el Lázár János. Nobilis Márton néhány éve még tízmilliárdok felett diszponált, mára családjával szinte minden nagyobb projektből kiszorultak.