A 2006-ban indult észak-magyarországi hulladékgazdálkodási régiós program a teljes csőd küszöbén áll. A begyűjtött szelektív hulladék 95 százaléka a lerakókban végzi, a hulladékkezelő cég számláját már a NAV inkasszálja, a tulajdonos önkormányzatok társulásának bankszámlájáról pedig a projekt önrészét finanszírozó bank veszi le a pénzt. Pedig a 34 milliárdos nagy bizniszt teljes politikai egyetértés övezte – igaz, talán nem a szakmai szempontok tekintetében.
Bő kétévi pereskedés után tavaly, az E.on-ügylet előkészítő dokumentumaiból megtudtuk, hogy az azóta már a Magyar Földgázkereskedő Zrt. nevet viselő E.on földgáz-nagykereskedő megvásárlásával még a kormány saját szakértői szerint is 600 milliárd forintos kockázatot hordoz. A kockázat oka a Gazprommal fennálló hosszú távú gázszerződés, amelynek megismerésére most – egy közben megszületett alkotmánybírósági határozatra alapozva – újabb pert indítunk.
A kormány azt akarja elérni, hogy minden adatigénylést megtiltson a paksi beruházással kapcsolatban, de Péterfalvi Attila is azt mondja, hogy ez abszurdum, szégyen, hogy ez a javaslat az Országház elé kerülhetett – ezt Szél Bernadett mondta az ATV Egyenes Beszéd című műsorában.
A kazincbarcikai önkormányzattal régóta küzdünk már a közérdekű adataikért, amiket általában csak hosszú hetek vagy hónapok elteltével, a NAIH felszólítására hajlandóak kiadni. Most viszont egy dokumentummal házhoz jöttek az adattal, miszerint 3000 (háromezer) mobiltelefont fizetnek közpénzből. De két másik iratban meg két másik számot írtak. Esetleg ők maguk sem tudják, hány önkormányzati mobil van Kazincbarcikán?
A harcias politikai nyilatkozatokat némileg árnyalja a tény, hogy tucatnyi ellenzéki politikus kapott pozíciót a fővárosi önkormányzat különböző cégeiben. A kinevezéseket a főpolgármester terjesztette elő, és a kormánypárti többségű közgyűlés hagyta jóvá.
Több százmillió forint sikerdíjat fizet saját cégének a józsefvárosi önkormányzat. A cég szerint ez nem sok, főként, ha a közüzemi számlák utáni bevételt is ideszámítjuk. Kocsis Máté polgármester pedig úgy véli, az ellenzék „csak a mikrót nézi, nem a makrót”.
Nemcsak a nemzetbiztonsági érdekeket és szellemi tulajdonnal kapcsolatos jogokat sértő adatokat, hanem a bővítéssel kapcsolatos összes dokumentumot titokban kell tartani egy szerdai bírósági ítélet szerint. A másodfokú döntés minden eddigi kormányzati állításnak ellentmond.
Megkezdődött a Paks II. építéséhez szükséges környezetvédelmi engedélyeztetési eljárás; ennek fontos része a közmeghallgatás, amelyet két hónapon belül 41 településen tartanak – jelentette be Aszódi Attila, a paksi atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős kormánybiztos kedden Kalocsán, az első közmeghallgatás helyszínén tartott sajtótájékoztatón.
Kifizetődő másodállás valamely fővárosi, kerületi cég igazgatóságában, illetve felügyelőbizottságában tagnak, s főként elnöknek lenni. A havi legfeljebb néhány ülésen való részvételért cserébe 90–500 ezer forint üti a markukat, ráadásul jórészt nem rajtuk kérik számon, ha rossz irányba fordulnak a dolgok.