K-Monitor Adatbázis

Úgy tűnik, magára nézve nem tartja kötelezőnek a kormány a törvényeket. A Quaestor-kötvényesek külön kártalanítására felállított alap feltöltését ugyanis állami kezességvállalás mellett haladéktalanul meg kellene tenni, ám erre mégsem került sor.

Hiába kerülnek nyilvánosságra naponta új információk a Quaestor-ügyben, a kérdések gyorsabban szaporodnak, mint a válaszok. Különösen messze vagyunk attól, hogy kiderüljön, hogy milyen konstrukcióban, ki és mennyi közpénzt rakott a bebukott cégcsoportba, illetve hogy a befektetésekről, majd azok kivonásáról szóló döntések meghozói mit tudtak a csoport működésének kockázatairól és pénzügyi helyzetéről. Az üggyel kapcsolatos adatigénylésekre érkezett válaszokból szemlézünk.

Nem volt különösebben szoros kapcsolata Tarsoly Csabával – ezt egy háttérbeszélgetésen mondta újságírók előtt Szijjártó Péter.

Zdeborszky György, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) igazgatóságának volt elnöke kedden azt mondta az M1 aktuális tévécsatorna Híradójának, nem emlékszik arra, hogy a pénzintézet 17 milliárd forintos hitelt nyújtott a Questornak 2010 előtt.

Megszünteti négy kereskedőház-cégét a magyar állam többségi és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara kisebbségi tulajdonában lévő, a brókerbotrányban, mint a becsődölt Quaestor-csoport szemfüles, a pénzét időben, a keményen dolgozó kisbefektetők előtt kimentő ügyfele érintett MNKH Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt.

A külügyminiszter nem gondolja úgy, hogy le kellene mondania. Az ellenzék szerint nem is kell, hogy így gondolja. Elég, ha lemond.

Bár az alaptőkét visszakapta, a két év után az állampapírok után járó kamatot, számításaink szerint több mint 300 millió forintot elbukott a külügyi tárca az értékpapírszámláját vezető Quaestor bedőlése miatt.

Ne Quaestor-, hanem brókerbotrányról beszéljenek, dicsérjék a pénzügyi felügyeletet, idézzenek Lázár Jánostól – így igazította el a kormánypárti képviselőket a VS információi szerint Rogán Antal a Fidesz hétfői frakcióülésén.