2013 februárjában a Fővárosi Közgyűlés elfogadta a Római-partra építendő mobil árvízi védmű tervét. Az ekkor elfogadott tervek végül nem kerültek megvalósításra, mivel a mértékadó árvízszint 2015-ös megemelése miatt új tervekre volt szükség, amely erősebb és magasabb gátat. A parti hullámtér árvízvédelmére a főváros kezdetben közel 5 milliárd forintnyi közpénzt kívánt fordítani, az új tervekkel a költségek 12,5 milliárd forintra nőttek, azonban a valós kiadások becslések szerint a 15-20 milliárdot is elérhetik. A projekt megvalósulása esetén nem a Királyok útja-Nánási úton található fővédvonalat erősítik meg, hanem egy teljesen új mobil gát épülne közvetlenül a Duna mellett, amely a teljes Római-part és a Csillaghegyi öblözet árvízvédelméért felelne.
A projekt kritikusai szerint magánszereplők ingatlanpiaci érdekeit is szolgálhatja, a mobilgát megépülésével ugyanis a part menti, hullámtérben lévő ingatlanok értéke jelentősen felértékelődne, valamint az építkezési kedv is jelentősen növekedne. A területen található többek között Egri Gábor, műtrágya előállításból és vegyi áruk szállításából meggazdagodott üzletember négycsillagos szállodája, ami annak ellenére kapta meg az építési engedélyt az akkor még Tarlós István vezette kerületi önkormányzattól, hogy legalsó szintje is lakótérként szolgál. Emellett Garancsi István és Nagy György érdekeltségébe tartozó cégek is úgy építenek lakóparkot a területen, hogy arra lakóingatlant hivatalosan még nem lehetne építeni, mivel hullámtérként üdülőterületnek minősül. 2016-ban a III. kerület azután rendelt el változtatási tilalmat a Rómain, hogy a luxuslakópark megkapta az engedélyeket.
Civil szervezetek szerint sokkal olcsóbb és biztonságosabb lenne a Királyok útja-Nánási úton már létező védmű fejlesztése. A szakértői és civil tiltakozás ellenére a Fővárosi Közgyűlés végül 2017 áprilisában fogadta el a mobilgát végső tervezetét. Eszerint a védmű a parton lenne felépítve, megvédve a hullámtérbe épített házakat is. A döntést nem előzte meg társadalmi vita, mindössze egyetlen lakossági fórum volt tartva a III. kerületben. A döntés időpontjában képviselők még nem voltak birtokában a mobilgáthoz készülő kockázatelemzésnek sem, a terveket annak ismerete nélkül fogadták el. 2017 júniusában a beruházáshoz szükséges engedélyek beszerzése is elindult. Októberben a Kúria hitelesítette az Együtt-PM népszavazási kezdeményezését. Ezzel akarták visszavonatni a Fővárosi Közgyülés határozatát, ami után ezt a főváros magától megtette az aláírásgyűjtés kezdete után. Azóta a Közbeszerzési Döntőbizottság is bírságolt az ügyben, mivel a közbeszerzés nélküli kiszerződés jogsértő volt. A KDB a bírság mellett pert is indított a tervezési szerződés érvénytelenítése érdekében, tehát a Római-parti mobilgát ügye már sokadjára újra a stratvonalról indulhat majd.
Az aktaszöveg alapját a Civitas Intézet által kiadott Fekete Könyv - Korrupció Magyarországon 2010-2018 c. kötetben megjelent esetleírás adja, melynek elkészítésében e sajtóadatbázist használva a K-Monitor Egyesület is közreműködött.
