K-Monitor Adatbázis

2020 végén a magyar kormány területet és üzemeltetési jogot vett az olaszországi város tengerpartján nagyjából 10 milliárd forintért. A helyszínen azóta se történt semmi, de a projektre 2019-ben létrehozott állami cég azóta is nyeli a közpénzt. A kormány kikötőnek hívja a megvásárolt ingatlant, de valójában egy volt olajfinomítóról van szó, amiből legalább 65 milliárd forintért csinálnának konténerhajók fogadására alkalmas teherkikötőt. A megvalósíthatósági tanulmányt azonban csak az ipartelep megvásárlása után rendelték meg, és bár 160 millió forint közpénzbe került, nem akarják nyilvánosságra hozni.

Május végén az Ormosszén Zrt. is közzétette a tavalyi évről szóló pénzügyi beszámolóját. Abból kiderül, hogy bár bevételét sikerült közel kétszeresére növelnie, mégis veszteséges volt a működése: 1,24 milliárdos nettó árbevétel mellett az adózott eredménye -104 millió forint lett a barnaszén- és lignitbányászattal foglalkozó cégnek. A vállalatban korábban a kormánymédia által „a baloldal legbefolyásosabb vörösbárójának” nevezett Leisztinger Tamás volt a meghatározó tulajdonos, tavaly azonban állami kézbe került. Nem sokkal ezután a cég milliárdos támogatást kapott a kormánytól.

Úgy nyerte meg az adatigénylési perét a hvg.hu szerkesztősége, hogy a Paks II. atomerőmű kulcsrakész építéséről szóló magyar-orosz fővállalkozói szerződés megannyi lényeges – talán épp a legfontosabb – pontját kitakarhatja a közérdekű adatot birtokló Süli János tárca nélküli miniszter. A Fővárosi Törvényszék minap meghozott, 28 oldalas első fokú, nem jogerős ítélete nehezen követhető logikával mazsolázott a dokumentumban.

Két cikkben foglalkoztunk már az MVM-csoport különös svájci informatikai beszerzésével és az éves audit körül kialakult botrányával. A nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter, vagyis Bártfai-Mager Andrea sajtófőnökétől immár azt is tudjuk, hogy az ügyben belső vizsgálat van folyamatban.

Üzleti titok a néhai Moszkva tér felújításának költségvetése. Tételes elszámolás hiányában azonban nem állapítható meg, valós árakkal számolnak-e. Egy pesti ügyvéd sikkasztás gyanúja miatt feljelentést tett.

Bő kétévi pereskedés után tavaly, az E.on-ügylet előkészítő dokumentumaiból megtudtuk, hogy az azóta már a Magyar Földgázkereskedő Zrt. nevet viselő E.on földgáz-nagykereskedő megvásárlásával még a kormány saját szakértői szerint is 600 milliárd forintos kockázatot hordoz. A kockázat oka a Gazprommal fennálló hosszú távú gázszerződés, amelynek megismerésére most – egy közben megszületett alkotmánybírósági határozatra alapozva – újabb pert indítunk.

A kazincbarcikai önkormányzattal régóta küzdünk már a közérdekű adataikért, amiket általában csak hosszú hetek vagy hónapok elteltével, a NAIH felszólítására hajlandóak kiadni. Most viszont egy dokumentummal házhoz jöttek az adattal, miszerint 3000 (háromezer) mobiltelefont fizetnek közpénzből. De két másik iratban meg két másik számot írtak. Esetleg ők maguk sem tudják, hány önkormányzati mobil van Kazincbarcikán?

Nem a főpolgármester tett feljelentést, hanem a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezérigazgatója, és nem átadási jegyzőkönyvről, hanem a BKK “teljes informatikai adatvagyonának” elviteléről van szó a BKK előző vezérigazgatója, Vitézy Dávid ellen tett feljelentésben – közölte a cég.

Nem a főpolgármester jelentette fel Vitézyt, hanem a BKK vezérigazgatója az Igazgatóság döntése alapján. Amiről szó van, az a BKK teljes informatikai adatvagyonának elvitele. Vitézy a korábbi beállításával a tényeket bagatellizálta és durván meghamísította - írja sajtóközleményében a BKK.