K-Monitor Adatbázis

Hiába hozták létre tavaly gyorsított eljárásban, s szántak rá az idén ötmilliárd forintot, máig nem működik az állami Élelmiszermentő Központ. A szükséges szoftver fejlesztésével ugyanis egyre késik, ám egyre többet kér érte egy homályos hátterű, kormányközeli tanácsadókkal dolgozó cég.

A XIII. kerületi Pannónia utcai óvoda értékesítésére kiírt pályázatot nemrégiben megnyerő cég tulajdonosa, Lovas Tamás üzleti sikere 1996 óta töretlen. Az ő és testvére neve először a Tocsik-ügyben került elő, de kaptak állami megrendelést az első Orbán-kormány idején, majd a Gyurcsány-érában is, és nem csak az újlipótvárosi szocialista önkormányzattal, hanem a Rogán Antal vezette Belvárossal is eredményesen üzleteltek.

A Magyar Polip – A posztkommunista maffiaállam a tavalyi év egyik sikerkönyve volt, mely több mint tizenkétezer példányban kelt el. A kötetet jegyző liberális értelmiségiek közös kiindulópontja szerint a jogállam intézményrendszerét szétzüllesztő Fidesz, illetve a demokratikus intézményrendszer keretei között működő hatalom maffiamódszerekkel, állami segédlettel terjeszkedik. Most megjelent az immáron berendezkedett autokratikus rendszert elemző második kötet, amelyben ismét az Orbán Viktor miniszterelnök körül kialakult oligarchavilágot bemutató tanulmánnyal jelentkezett Becker András kollégánk, amit kedvcsinálóként mi is közreadunk.

Cikkünk a Magyar Polip 2 – A posztkommunista maffiaállam című, jövő héten megjelenő kötetben megjelenő tanulmány rövidített változata.

Nyilvánosak az alumíniumipari cég privatizációs szerződései, kiderülhet, kinek a dolga volt a kármentesítés.

Az október 4-i kolontári tragédia lehetséges okai között felmerül a környezetvédelmi hatóságok mulasztása is. A felvetések a felügyeletek általános alkalmatlanságától a függetlenségük hiányán át a vegytiszta korrupcióig tartanak.

Az LMP szerint Kocsis István volt az Állami Privatizációs Zrt. vezérigazgatója akkor, amikor privatizálták a timföldgyárat és a hozzá tartozó létesítményeket, Kocsis felelős azokért a szerződésekért, amelyeket az ő vezetése alatt kötöttek meg.

Tévedés volna azt hinni, hogy csak az ügyészi szervezet jár rá a nagypolitikára - írtuk az állami pénzek körüli visszaélésekkel foglalkozó cikkünkben. A kormányfelügyelet alatt működő rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodája (NNI) például április utolsó napjaiban az Állami Számvevőszék jelentései alapján - kvázi hivatalból - indított büntetőeljárást több vállalat privatizációjával kapcsolatban.

Különös körülmények között adta el az állam 1995-ben a Mátrai Erőművet: egy nappal a szerződéskötés előtt egy titkos kiegészítés 26 millióval fejelte meg a 74 milliós vételárat.

Tegnap hozta nyilvánosságra az Index hírportál azt a hatpontos titkos szerződést, amely az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. és a Mátrai Erőművet megvásárló RWE német energetikai cég között köttetett 1995-ben.