K-Monitor Adatbázis

A gyakorlat a kormánynak nem tetsző szervezetek adminisztratív ellehetetlenítését célozza. A bunkósbot ezúttal is az ÁSZ. A Békemeneteket szervező CÖF-CÖKA-ra viszont nem sújt le, mert az a hatalom szerint nem végez a közélet befolyásolására alkalmas tevékenységet.

Több mint háromszor annyi hirdetési pénz áramlott a szürkezónába, mint a hivatalos kampányköltségnek számító felületekre. „A kampánykiadások finanszírozására a független jelölt, a jelöltet vagy pártlistát állító párt és annak jelöltje együttesen jelöltenként legfeljebb mintegy 5,914 millió forintot fordíthat” – így határozza meg a törvény az országgyűlési választások előtti 50 napos hivatalos kampányidőszakban a pártok és képviselőjelöltek által elkölthető pénz mennyiségét. A jogszabály a gyakorlatban az életbe lépésének pillanata óta egy merő tragikomédia, hiszen az ilyesfajta költségek átláthatatlansága miatt teljesen betarthatatlan. Egyetlen ponton látszik némi transzparencia, ez pedig a közösségi média, ahol a Google és a Facebook nyilvános adatbázisokban vezeti, hogy ki mennyiért hirdetett nála. Az idei kampány előtt az Állami Számvevőszék (ÁSZ) állásfoglalásban közölte, hogy az ilyen hirdetések is beleszámítanak a hivatalos keretbe.

Most egyeztetnek az ellenzéki pártok arról, hogyan lehetne a Fidesz kampánymódszerét lemásolni úgy, hogy az mindenben szabályos legyen. Csakhogy a Fidesz módszere mögött rengeteg pénz is van: csak a Megafon 600 millióból hirdet a Facebookon, az ellenzék egy jóval szerényebb büdzséből veheti fel a versenyt.

Karas Monikát 2013 augusztusában választották meg a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökének. Mandátuma kilenc évre szólt, így 2022 szeptemberében már az új összetételű parlamentnek kellett volna szavaznia az utódjáról. Karas azonban az idén októberben lemondott. A döntés nem csak a kormányoldalnak kedvezett. Az NMHH 24.hu-nak küldött tájékoztatása alapján az elnök jelentős összeget kapott végkielégítés és kártalanítás címén. Csak azért 35 millió forintra jogosult, mert egy évig nem helyezkedhet el a médiában. Új munkahelyén, az Állami Számvevőszék alelnökeként ugyanakkor máris havi 4,2 milliós bruttó bérre jogosult, ami lényegében megegyezik eddigi fizetésével.

Nem kell megszegni a törvényt, sokkal egyszerűbb átírni – ez az egyik központi tétel, amikor az elmúlt közel 12 év immár önjáróvá vált korrupciós rendszerét figyeljük. Már a kiszervezés és a bebetonozás zajlik, hogy a Fidesznek egy választási vereség se okozzon problémát.

Orbán Viktor úgy játszadozik a független intézmények vezetőinek kinevezésével, cserélgetésével, hogy a jelenlegi hatalom befolyását fenntartsa arra az esetre is, ha elveszíti a választásokat.

Jól jelzi az ÁSZ munkájának alaposságát, hogy ellenőreik a Külügyminisztériumba el sem jutottak. Így a jelentés szót sem ejt a külügy 300 milliárd forintos lélegeztetőgép-beszerzéseiről, amivel kapcsolatban több korrupciós probléma is felvetődött.

Még a fideszes kormányhivatali vezető is jelezte a kormánypárti önkormányzatnak: a törvények arra valók, hogy betartsák azokat. 2015. szeptember 1-jétől, azaz immár hat éve kellene a honlapján közzétennie a fideszes vezetésű belvárosi önkormányzatnak az általa eladott összes ingatlan adatait, csakhogy ez a mai napig nem történt meg.

Manapság pár kattintással bárki kiderítheti, milyen sokat – olykor a törvényi plafon fölött – költenek a pártok a közösségi médiában, ám az ÁSZ egy joghézagra hivatkozva széttárja a kezeit. Egyszerűen kihagyták a választási törvényből a közösségi médiát, mint olyan felületet, ahol politikai kampányokat lehet bonyolítani, továbbá ezek a platformok nem minősülnek a médiatörvény szerinti sem sajtóterméknek – így magyarázta az Állami Számvevőszék (ÁSZ) lapunk érdeklődésére válaszolva azt, miért nem találta hétfőn publikált jelentésében problémásnak, hogy a Fidesz jelöltje a tavalyi szerencsi időközi országgyűlési választáson milyen sokat költött a Facebookon.