K-Monitor Adatbázis

Sok településen évekkel ezelőtt le kellett volna állítani a „csatornapénzek” beszedését, és el kellett volna számolni a lakossági önrésszel. A hatóságok azonban gyakran szabotálják az egyértelmű rendelkezések végrehajtását. Egy nyugalmazott mérnök az eredetitől eltérő célokra elköltött csatornapénzek nyomába indult, de csakhamar útvesztőben találta magát. Az ellenérdekeltek ugyanis hatalmi helyzetből védik az immár teljesen fölösleges csatornatársulások pozícióit.

A Jobbik a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordul, hogy jogorvoslatot kérjen az Állami Számvevőszék (ÁSZ) több mint 660 millió forintos büntetése miatt, írja az MTI.

Beidézte a bíróság a magyar államot abban az eljárásban, amelyben 1652 brókerkárosult 28,8 milliárd forint kárának megtérítését követeli. Az első tárgyalás áprilisban lesz

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elutasította a Fidesz 2018-as gazdálkodását érintő kockázatjelzést, amelyet Juhász Péter, az Együtt elnöke és Szigetvári Viktor, a párt miniszterelnök-jelöltje nyújtott be. Ez azt jelenti, hogy a számvevők nem kívánják vizsgálni a kormánypárt idei gazdálkodását. Juhász és Szigetvári az után fordultak az ÁSZ-hoz, hogy híre ment: a Fidesz – vagy a kormány – év végéig lefoglalta az összes elérhető óriásplakáthelyet, így lényegében nem maradt szabad hely az ellenzéki pártoknak.

A 2010-es kormányváltás, illetve Domokos László Fidesz-honatya Állami Számvevőszék élére történt kinevezése után pár hónappal a korábbi politikus felesége is a közszektorban jutott álláshoz. Az ÁSZ-elnök házastársa, Dr. Pető Judit 2010 novemberétől a Magyar Fejlesztési Bank dolgozója, s 2011 májusától a mai napig cégjegyzésre is jogosult az állami tulajdonú pénzintézetben. Amikor Pető az MFB-hez került, az ÁSZ-nál már elkezdték előkészíteni az MFB-t is érintő ÁSZ-vizsgálatot, az ellenőrzési tervet maga a férj, Domokos László hagyta jóvá. A következő években is voltak az MFB-t érintő ÁSZ-vizsgálatok, amelyeket több esetben Domokos László kiadmányozott, illetve írt alá. Az Állami Számvevőszék és a Magyar Fejlesztési Bank illetékesei érdeklődésünkre azt mondták, hogy a helyzet nem vet fel összeférhetetlenségi kockázatot.

A számvevőszék eddig nem látott lehetőséget rá, hogy a megbüntetett ellenzéki pártok részletfizetést vagy haladékot kérjenek. A nemzetgazdasági tárca most ezzel állt elő.

Féléves haladékot és részletfizetési lehetőséget ígér a gazdasági miniszter az ÁSZ által megbüntetett ellenzéki pártoknak. Varga Mihály azt javasolta a NAV-nak, hogy ne indítson behajtási eljárást, és ne érvényesítsen inkasszót az országgyűlési választások előtt. Mindez érdemben nem változtat a pártok helyzetén, mind a "tiltott párttámogatást", mind pedig az ezzel azonos összegű büntetést be kell fizetniük. Mivel a fizetési kötelezettség a pártok választások előtti gazdálkodását és az idei országgyűlési kampányát nem érinti, talán nem büntetik meg őket azért, hogy ha a márciusban esedékes állami kampánytámogatásból fizetik ki a büntetést.

Több ellenzéki párt is jelezte: nem fizeti be az Állami Számvevőszék által kiszabott büntetést, így azt a NAV-nak kell behajtania, de még nem tudják, hogyan és mikor fog ez történni. Az ÁSZ döntése ellen fellebbezésnek nincs helye, de a pártok vizsgálják a jogi lehetőségeket: közigazgatási bírósághoz, Alkotmánybírósághoz és nemzetközi jogi fórumhoz is fordulnának, de csak azután, hogy lépett az adóhatóság.

Az Állami Számvevőszék befejezte a Demokratikus Koalíció (DK) és a Magyar Liberális Párt – Liberálisok (MLP) 2015-2016. évekre vonatkozó ellenőrzését, áll a szervezet közleményében.

Az LMP egyébként ma küldte meg észrevételeit a számvevőszéknek, amely azzal vádolja a pártot, túl alacsony áron bérel irodát. Kanász-Nagy Máté, a párt szóvivője pénteki sajtótájékoztatóján elmondta, tételesen cáfolták a számvevők megállapításait arról, hogy alacsony lenne az LMP 400 ezer forintos irodabérlési költsége.