language

Akták:

Állami vagyon átadása magánalapítványoknak highlight_off

Kulcsszavak:

összeférhetetlenség highlight_off

Állami vagyon átadása magánalapítványoknak

Állami vagyon átadása magánalapítványoknak

Az állami vagyon kimenekítése és magánvagyonná alakítása a Transparency International 2015-ös jelentésében jelent meg, mint a magyar kormányra jellemző, jogi eszközökkel megtámogatott korrupciós forma. Ennek egyik eszköze az állami funkciók – és ezzel együtt a közvagyon – alapítványokba való kiszervezése. Az eszköz rendszerszintű alkalmazása különösen 2020 óta jellemző, amikortól egy alkotmánymódosítás következtében az alapítványokról csupán kétharmados többséggel lehet rendelkezni. Ez a módosítás hivatalosan a mindenkori kormánytól való függetlenség záloga, a gyakorlatban azonban a hatalom kiszervezését szolgálja; egy potenciális választási vereség után is nagy eséllyel hatalmi pozícióban hagyja az alapítványok jelenlegi vezetőit és döntéshozóit, akik jellemzően a NER klientúrájából kerülnek ki.

2021. áprilisában az országgyűlés megszavazta azokat a törvényjavaslatokat, melyek értelmében a közvagyon jelentős részét – több ezermilliárd értékben –  közfeladatot ellátó vagyonkezelő alapítványokba (KEKVA) szervezte ki. A kuratóriumi tagokat a kormány nevezte ki, a továbbiakban azonban a kinevezés joga a meglévő tagokat illeti. A kuratórium tagjai visszahívhatatlanok, így, mivel állami tisztségeiktől függetlenül, magánszemélyként foglalnak helyet az alapítvány kuratóriumában, állami tisztségeik elvesztése esetén is megőrizhetik az alapítványban betöltött pozíciójukat. A KEKVA-k emellett szabadon gazdálkodhatnak a rájuk (ingyen) átruházott vagyonnal,.

A felsőoktatásban végbemenő egyetemi modellváltás meggyorsítása mellett sok más funkció alapítványokba való kiszervezéséről döntött a parlament, így többek között kulturális, egészségügyi, mezőgazdasági, emlékezetpolitikai tevékenységekről. Az alapítványok rengeteg esetben gazdagodnak nagy értékű ingatlanokkal – így került például a Demeter Szilárd vezette Magyar Kultúráért Alapítvány fennhatósága alá az óbudai Zichy-kastély (a Hajógyári-sziget déli részével együtt), de itt említhetjük a Mathias Corvinus Collegium (MCC) alapítványának számottevő  gazdagodását is, melynek során megkapta az államtól többek között a révfülöpi vitorláskikötőt és az egykori pécsi Tiszti Kaszinót.


A Transparency International 2023-as gyűjtése alapján a következő KEKVA-k működnek:

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [9]  Oldalak:   1

Jogi kiskapun át folyik a közpénz a politizáló és jelöltállító kormánypárti civilekhez

A Bethlen Alapról szóló törvény és a közpénzes támogatásokról szóló jogszabály alapján nem vehetnék fel a Városi Civil Alap támogatásait a politikai tevékenységet folytató szervezetek. Azonban egy kiskapu és az állami forrás sajátos elszámolása miatt mégis szabadon folyhatnak az állami milliók olyan egyesületek felé is, amelyek a választásokon akár hivatalos jelölőszervezetként is beálltak kormánypárti jelöltek mögé.

Mészáros Lőrinc cége korszerűsíti a Dunaújvárosi Egyetemet 4,7 milliárdért

A Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő ZÁÉV Zrt. nyerte el a Dunaújvárosi Egyetem F épületének korszerűsítésére kiírt közbeszerzést. A munkára összesen heten pályáztak, de öt kivitelező ajánlatát érvénytelennek nyilvánította a kiíró, így a ZÁÉV-nek nem volt nehéz dolga. Az egyetem 2021 óta egy közérdekű vagyonkezelő alapítványé, melynek kuratóriumi elnöke Süli János volt Paks-ügyi miniszter, és két Mészáros-közeli ember is a kuratórium tagja.

Lázár János miniszterként döntött a ménesbirtok ügyében, miközben ő vezeti a tulajdonos alapítvány kuratóriumát

Ezúttal tudja a jobb kéz, mit csinál a bal: Lázár János műemléki védettségeket szüntetett meg a ménesbirtok területén. A probléma azonban nem maga a védelem elvonása, hanem az összeférhetetlenség kérdése, éppen az, amit az Európai Bizottság az alapítványokba kiszervezett egyetemeknél is nehezményezett. A ménesbirtok példája jól mutatja, hogy az összeférhetetlenség nem csak a felsőoktatásban merül fel.

„A kormány még mindig nem érti, hogy nem olyan fideszes okosban kell ezt megoldani”

A minisztereken túl a parlamenti képviselőket, a köztisztviselőket és állami hatóságok tagjait is kizárná az alapítványi egyetemek kuratóriumaiból az Európai Bizottság, tudta meg az RTL Híradó. Ahhoz is ragaszkodnak, hogy a tagokat legfeljebb négy évre válasszák meg, amit egyszer lehetne meghosszabbítani, és a jelölés folyamatán is változtatnának.

Létrehozott egy jogi torzszülöttet a kormány, a pénz pedig elvész a ködben – és Brüsszelnek ez nagyon nem tetszik

Furcsa játszma zajlik az alapítványi fenntartású egyetemek kuratóriumaiban ülő politikai kinevezettek miatt, és a csütörtöki kormányinfó alapján nem enged a kormány. Az uniós források felfüggesztése az úgynevezett Horizont programokat, a legnívósabb uniós kutatói pályázatokat is érinti. Ebben az esetben a tét tehát nem csak a pénz, hanem a presztízs is, valamint hogy újabb koponyák hagyhatják el az országot.

Levelet írt az Európai Bizottság, búcsúzhatnak az Erasmustól a fideszes irányítás alatt álló alapítványi egyetemek

Mivel az Orbán-kormány továbbra is fideszes politikusok irányítása alatt tartja az alapítványi egyetemeket, egyelőre kihagyják azokat az EU egyes oktatási- és kutatási projektjeiből – tudta meg a Népszava.

Polgármesterek bukhatnak bele, mert nem vették észre, hogy változott a róluk szóló törvény

Pártállástól függetlenül sorozatosan törvénytelenül tettek zsebre tiszteletdíjat a polgármesterek különböző cégtisztségeik után, mert a tilalmat fű alatt, egy salátatörvénybe rejtve fogadta el a parlament. A településvezetők meg is bukhatnak emiatt, muníciót adva ellenfeleiknek a választások előtt.

A Gránit Bank vezetheti a Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány számláját

A Tiborcz Istvánhoz kerülő Gránit Bankhoz kerül a SZTE alapítványának számlája, a bírálatban a pénzintézet elnök-vezérigazgatói posztját betöltő kuratóriumi tag nem vett részt. A kuratórium elnöke szerint nem is összeférhetetlen.

Bajkai, Fazekas Sándor és György László is havi 1,5 milliót keres egyetemi alapítványoknál

A kormány kezdeményezésére a Corvinus Egyetem 2019-es magánosításával kezdődően összesen tíz állami egyetem alapítványi fenntartásba kerüléséről döntött az Országgyűlés, további öt egyetemnél a következő hónapokban várható formális döntés ugyanerről. Kilenc egyetemi alapítványt már létrehozott a kormány, ezek kuratóriumaiba és felügyelőbizottságaiba több aktív fideszes politikust, országgyűlési képviselőket, polgármestereket és kormánytagokat is delegált Palkovics László innovációs és technológiai miniszter. A kormánynak a 2022-es választás előtt lehetősége van arra, hogy az alapítványok alapító jogait átadja a kuratóriumoknak, így egy következő kormány nem tudja majd módosítani azok összetételét.
Találatok: [9]  Oldalak:   1